A világ baromfihústermelése dinamikusan nőtt a koronavírus-járványt megelőzően, és a várakozások szerint a következő évtizedben is hasonlóképpen gyarapodhat.
Az OTP Agrár szakértői legutóbbi cikkükben azt vizsgálták meg, hogy a magyar baromfiágazat hogyan válhat e tendencia nyertesévé.
A világ baromfihústermelése az utóbbi két évtizedben dinamikusan, a többi állattenyésztési ágazat eredményét meghaladva, éves átlagban 5 százalékkal növekedett. Bár a koronavírus-járvány némileg megtörte ezt a trendet, a nemzetközi szervezetek (OECD, FAO) idei prognózisai szerint a világ baromfihús-termelése a tavalyi 133,6 millióról 2030-ra 153,5 millió tonnára emelkedhet. Bár a koronavírus-járvány az Európai Unióban megtörte a korábbi dinamikus növekedést, hiszen a termelés a közösségben 2,8 százalékkal eshet vissza, Magyarországon 6,8 százalékos növekedést jósolnak az elemzők.
Magyarország az EU nyolcadik legnagyobb baromfihús-termelő tagországa, 4 százalékos részesedéssel. A hazai baromfiágazat fajtakínálata változatos, a biológiai alapok jók, a takarmánybázis megfelelő. A magyar baromfiágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 10 százalékát, az állattenyésztésnek pedig csaknem 28,7 százalékát tette ki 2020-ban. A baromfihús-önellátottság (132 százalék) kiemelkedő, az exportorientáltság erős, az ágazat 50-60 ezer embernek ad munkát.
Hogyan javítható a magyar baromfiágazat versenyképessége?
Az elmúlt évek átlagában a baromfitenyésztés és -hízlalás jövedelmező volt a hazai szinten „professzionálisnak” számító üzemekben. A jövedelmezőség viszont igen alacsony, a csirke esetében a legkedvezőbb, a pulykahizlalásban a legkedvezőtlenebb, amin javítani kell, mert a várakozások szerint az EU termelésének súlypontja fokozatosan a keleti tagországok felé tolódik. De hogyan lehetne ezt a lehetőséget megragadni, hosszabb távon megőrizni?
Az OTP Agrár szakértőinek ajánlása szerint a piaci lehetőségek kihasználása, a baromfi termékpályák fejlesztése érdekében racionális támogatási rendszert kell működtetni, amelynek segítségével erősödhet és bővülhet az ágazati szereplők együttműködése. Az ágazat versenyképességének javítása fejlesztéseket igényel, amelyekben kulcsfontosságú a klímaadaptáció, a megfelelés a környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti követelményeknek, a genetikai potenciál kihasználása és a méretgazdaságosság.
Stratégiai cél a nemzetközi versenyképesség javítása, ebben fontos eszköz az összehangolt értékesítés biztosítása. Afrikában az olcsóbb tömegtermékekkel, Ázsiában a csirkeszárnnyal és csirkelábbal, Észak-Amerikában az elősütött és előkészített baromfihússal lehetne érvényesülni. A lehetőségek kihasználásához komoly árualapra is szükség van, ami az üzemméretek növelésével és a piaci szereplők együttműködésének erősítésével teremthető meg.
További részletek és konkrét javaslatok a fejlesztési tervek megvalósítására az OTP Agrár legutóbbi szakcikkében olvashatóak.
