Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a brüsszeli apparátus elfogadja a tavaly megreformált Közös Agrárpolitikához (KAP) benyújtott nemzeti stratégiáját. A cél, hogy a hazai gazdálkodók már a jóváhagyott koncepcióra épülő, megújuló hazai szabályozásnak megfelelően készíthessék el idén ősszel a vetési terveket. A KAP átalakítása komoly változásokat hozott, ami az újonnan megnyíló lehetőségek mellett számos kockázattal is jár.
Az OTP Agrár szakértői legutóbbi véleménycikkükben azt tekintették át, hogy Magyarország miként kerülheti el az ágazatra zúduló pénzesővel járó veszélyeket és hogyan válhat a Közös Agrárpolitika nyertesévé.
A 2021-2027 közötti új közös agrárpolitika fókuszában a fokozódó társadalmi elvárásoknak megfelelően a környezetvédelmi, zöld szempontok állnak. A cél egyértelmű: az uniós mezőgazdaság fenntartható élelmiszerrendszerré alakítása, valamint a leromlott ökoszisztémák helyreállítása. A KAP továbbra is két pilléren nyugszik: az elsőt a közvetlen kifizetések és az egyre inkább keretjellegű szabályok, a másodikat pedig a vidékfejlesztési intézkedések alkotják, jelentős mozgásteret hagyva a tagállamoknak, régióknak. Magyarországnak a következő hónapokban azt kell elfogadtatnia Brüsszelben, hogy a KAP-hoz benyújtott stratégiájának megvalósításával
– a mezőgazdaság fejlődése nem csupán az állami támogatás magas szintje mellett érhető el;
– a gazdasági növekedés környezetvédelmi és éghajlati szempontból fenntartható;
– a természeti erőforrások állapota inkább javul mint romlik.
Az OTP Agrár szakértői szerint a KAP első pillérének finanszírozási modelljében végrehajtott, a fenntarthatósági, zöld célokhoz igazodó új elemek a lehetőségek mellett kockázatokat is rejtenek. Az agrárgazdaság fejlődésének alapvető célja ugyanis a hatékonyág és a versenyképesség javítása. Ez viszont azt igényelné, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ott használják fel, ahol azok a legnagyobb többlethozamot eredményezik, a környezet károsítása nélkül. Ezt az egyensúlyt az új rendszerben nem lesz egyszerű feladat megteremteni, de – más lehetőségek mellett – segíthet ebben az újraelosztó támogatás minimális szinten tartása, valamint a részleges vagy teljes támogatásmegvonás mellőzése.
A KAP második pillérénél, a vidékfejlesztésnél az Európai Unió 80 százalékra emelte a nemzeti társfinanszírozás maximális mértékét, amivel teret adott a brüsszeli keretrendszerrel harmonizáló helyi programok támogatásának. A hitelintézet szakértői úgy látják, hogy az agrárgazdaság versenyképességének növelése érdekében két terület igényel kiemelt figyelmet: az öntözés és az élelmiszeripar. Az elsőt az elmúlt évtizedekben csupán verbálisan kezelték prioritásként, előrelépés csak a másodikban volt, de az ágazat lehetőségektől elmaradó teljesítményét sem a külső objektív körülmények, sem pedig hazai adottságaink nem indokolják. A lehetőség adott, a feladat versenyképesség javítása.
Az OTP Agrár szakcikke teljes terjedelmében itt olvasható.
