A legfontosabb, legkeresettebb élelmiszerek kínálatában nőtt a magyar termékek aránya tavaly - mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) osztályvezetője a Magyar Húsiparosok Szövetségének csütörtöki sajtórendezvényén Budapesten.
Kasza Gyula közölte, hogy a Nébih vizsgálata szerint 2020-ban 70,5 százalék, 2021-ben 71,3 százalék volt az üzletekben a belföldi beszállítók termékeinek aránya.
A magyar tulajdonú üzletláncok teljesítettek a legjobban, a Coop kínálatában 82,2 százalékos, az CBA boltjaiban 78,7 százalékos részesedést mért a magyar termékekre a hivatal. A magyar áru aránya jellemzően az alacsonyabb hozzáadott értéket tartalmazó termékcsoportokban magasabb – mondta.
A Nébih előadója a tapasztalatok alapján a bolti kínálat gyakori hibái közül kiemelte a pontatlan jelöléseket, amelyek az élelmiszerbiztonságot ugyan nem veszélyeztetik, de megjegyezte, hogy például a származási országot sokszor nem tüntetik fel.
A rendezvényen bemutatott adatok a 10 legnagyobb üzletláncra kiterjedő, 2021 szeptembere és novembere közötti vizsgálat eredményei voltak. A Nébih 60 kiskereskedelmi egységben vizsgálta a legalapvetőbb élelmiszereket, többek között a csirke- és sertéshúst, húskészítményeket, tejet és tejtermékeket, tojást, mézet, zöldségeket, gyümölcsöket, konzerveket, befőtteket. Az ellenőrzött termékeket a hivatal szakemberei úgy válogatták össze, hogy a lehető legjobban reprezentálják a magyar élelmiszeripar kibocsátását. A hivatal az idén is tervez hasonló vizsgálatot
– mondta Kasza Gyula.
A GfK Hungária Kft. üzletág-igazgatója, Turcsán Tünde kiemelte, hogy az élelmiszerfogyasztással együtt a vásárlások is átalakultak az elmúlt években. A legnagyobb változást a járvány idézte elő, a vevők ennek hatására ritkábban mentek üzletekbe, de többet költöttek, egyszerre nagyobb mennyiséget vásároltak.
Az összforgalom az elmúlt hónapokban is nőtt, de feldolgozott húsból tavaly már kevesebb fogyott, mint 2020-ban. A csökkenés legfőbb oka az áremelkedés lehet, hiszen például a húsvétkor különösen népszerű sonkák és füstölt húsok 2019 óta több mint 21 százalékkal drágultak, de a termékkategória átlaga is majdnem eléri a 14 százalékot – mondta.
A GfK összesítése szerint 2021 húsvétjára 3,2 millió háztartás 17,1 milliárd forint értékben összesen 7992 tonna sonkát, füstölt húst vásárolt, ami háztartásonként 2,5 kilogrammot, illetve 5400 forintot jelent. A magyar vásárlók a többi húsáruhoz viszonyítva aránylag ritkán vásárolnak ilyen termékeket
– tette hozzá Turcsán Tünde.
A Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a sertéshús további jelentős drágulására számít. Éder Tamás szerint nehéz lesz a következő hónapokban elfogadtatni az üzletláncokkal és a vevőkkel az áremelkedést, de mást nem lehet tenni, mert tönkremennének a húsfeldolgozók. A takarmánygabona, az energia, a logisztika, a csomagolás, a munkaerő tavaly is sokat drágult, az év első hónapjaiban pedig ismét nagyot ugrottak a költségek – mondta.
Az érdekképviseleti vezető nem tartja kizártnak, hogy a drágulás miatt visszaesik a forgalom, illetve sokan az olcsóbb termékeket keresik majd, ezért egyre gyakrabban jelenhetnek meg a kínálatban a helyettesítő termékutánzatok, a külföldről behozott olcsó tömegáruk.
Ha visszaesik a jövedelmezőség, a termelők a korszerűsítéseken spórolhatnak, de ezzel gyengülhet a versenyképességük, ezért különösen nagy szükség lesz fejlesztési támogatásokra
– tette hozzá.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jobb minőségű húsvéti termékek a hosszabb érlelés miatt még olyan sertésből készülhetnek, amelyet az év eleji drágulás előtt dolgoztak fel, így az ünnepi kínálatból még lehet viszonylag jó áron válogatni. Éder Tamás szerint bizonytalan eredetű terméket sosem szabad venni, a minőséget pedig azért is érdemes figyelembe venni, mert az olcsóbb és a drágább sonka gyakorlatilag két különböző termék, nem pusztán az árukban különböznek.
