Növénykórokozó baktérium jelenlétét igazolták hazánkban

A Nébih tájékoztatzása szerint a fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A közleményben kitértek arra is, miszerint a veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

A Nébih laboratóriuma által 2022 szeptemberében Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyei mintákból azonosított Ralstonia pseudosolanacearum baktérium zárlati károsítónak minősül, melynek jelenléte jelentős gazdasági kárt okozhat. Jelenleg ugyanis

nincs ellene kémiai védekezési lehetőség,

terjedésének a megfelelő növényegészségügyi intézkedések tudnak határt szabni.

A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek:

• a burgonya,
• a paradicsom,
• a tojásgyümölcs,
• a rózsa,
• valamint a dísznövények.

A közleményben tájékoztatnak, a baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett – tekintettel arra, hogy fertőzőképességét tartósan megőrzi – a különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket. Mindemellett ez a baktériumfaj is képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését. 

A terjedés megelőzésére – kémiai védekezési lehetőség hiányában – az alábbi preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetik a megoldást a Nébih szerint: 

• kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése
• a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése
• a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása
• a kesernyés csucsor elleni védekezés
• a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére
• javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése
• árvakelések irtása.