Az élelmezési célú állattenyésztést gyakran az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés egyik fő okozójaként tartják számon, sőt, egyes társadalmi körökben ezt a fajta állattenyésztést kegyetlennek és szükségtelennek tartják.
Az állati eredetű termékek fogyasztását emellett számos egészségügyi probléma, többek között a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák kialakulásáért is felelőssé teszik. Az utóbbiakat állító tanulmányok azonban gyakran csak feltételezéseken alapulnak, és olyan egyedi adatokra támaszkodnak, amelyek a vörös húst degradálják és fogyasztását a szívbetegség, a stroke és bizonyos rákos megbetegedések által okozott halálozási ráták növekedésének számlájára róják.
Nehéz azonban kiszűrni azokat az egyéb tényezőket, amelyek igencsak fontos szerepet játszhatnak az egészségi állapot kialakulásában. Az egészségügyi problémák fő okozójának leginkább a feldolgozott vörös húsfélék fogyasztását tartják, mivel ezek a húskészítmények jelentős mennyiségű sót, valamint olyan pácolóanyagokat tartalmaznak, mint a nitrátok és szulfitok.
A sajtóban és a közösségi médiában megjelenő hírek azonban ritkán tesznek különbséget a feldolgozott és a feldolgozatlan húsfélék között, így a lakosságban azt a benyomást keltik, hogy a vörös hús minden fajtája egészségtelen.
Magas koleszterintartalma miatt a tojásra évtizedeken át „szívgyilkos” táplálékként tekintettek, úgy, mintha más élelmiszerek vagy biológiai faktorok nem járulnának hozzá az ilyen jellegű egészségügyi problémához. A tejtermékek is közutálat tárgyává váltak a bennük lévő telített zsírtartalom miatt, és a vaj sem járt jobban.
A baromfihús, lévén, hogy alacsonyabb zsírtartalmú, mint a marha- vagy a sertéshús, egyike azon kevés állati termékeknek, amelyet az emberek valamiért pozitív fényben látnak. A fenti jelentések jellemzően Észak-Amerikából és a világ olyan térségeiből származnak, ahol bőséges az élelem, és ahol a legtöbb ember megengedheti magának azt a luxust, hogy megválassza, mit kerül a tányérjára.
A nyugati országokban a megfelelő táplálkozás, vagyis az, hogy az emberek a szükségleteik szerint táplálkozzanak, ritkán jelent problémát. Még az alacsony jövedelemmel rendelkező emberek is általában hozzáférést kapnak az alapvető élelmiszer-szükségleteket kielégítő állami vagy önkormányzati szintű ellátási lehetőségekhez.
Ez azonban nem mondható el arról a több millió emberről, akik a világ olyan területein élnek, ahol nincs lehetőségük egészséges élelmiszerekhez jutni vagy állami támogatást igényelni. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének közelmúltban megjelent, „Az állati eredetű élelmiszerek hozzájárulása az egészséges életmódhoz a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészségi állapot javítása érdekében” című közleménye arra ösztönzi a kormányzati szerveket, hogy „korszerűsítsék a nemzeti étkezési irányelveket, és – amennyiben szükséges – vegyék fontolóra, hogy a hús, a tojás és a tej miként járulhat hozzá az emberek életciklusa során felmerülő egyedi tápanyagszükségletek kielégítéséhez”.
A FAO több mint 500 tudományos cikket és 250 irányadó dokumentumot vizsgált át, és arra a következtetésre jutott, hogy „a hús, a tojás és a tej olyan létfontosságú tápanyagforrásokat kínálnak, amelyekre rendkívül nagy szükség van, és amelyek növényi eredetű élelmiszerekből nem könnyen beszerezhetőek.”
A jelentés szerint az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása bizonyítottan kockázatokkal jár, de különbséget tesz a feldolgozott és a nem feldolgozott húsok között. A tanulmány szerint a feldolgozott vörös húsok kis mennyiségű fogyasztása is növelheti a halálozás és a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, „a feldolgozatlan vörös húsok mérsékelt mennyiségű (napi 9 és 71 gramm közötti) fogyasztása azonban minimális kockázattal jár, és a krónikus betegségek kimenetelét illetően biztonságosnak tekinthető”.
A jelentés szerint „a tej-, tojás- és baromfifogyasztás, és az olyan betegségek, mint a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a magas vérnyomás közötti kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok egészséges felnőttek esetén (a tej vonatkozásában) nem meggyőzőek, illetve (a tojás és a baromfi esetében) nem mérvadóak”.
A FAO arra kéri a kormányzati szerveket, hogy vegyék figyelembe a hús, a tej és a tojás előnyös tulajdonságait, mivel ezek alapvető makrotápanyagokat, például fehérjét, zsírokat, szénhidrátokat, valamint mikrotápanyagokat tartalmaznak.
„A jó minőségű fehérjéket, esszenciális zsírsavat, vasat, kalciumot, cinket, szelént, B12-vitamint, a kolint és olyan bioaktív vegyületeket, mint a karnitin, kreatin és taurin, az állati eredetű élelmiszerek biztosítják, amelyek jelentős egészségügyi és fejlődést elősegítő szerepet töltenek be”
– áll a jelentésben. A mezőgazdaság fenntarthatóságának középpontjában ezidáig az éghajlatváltozás és a mezőgazdaság termelékenységének kérdése állt, az élelmezésbiztonság viszont háttérbe szorult. Mindemellett az élelmezésbiztonságra gyakran az élelmiszerek mennyisége, nem pedig a táplálkozás minősége alapján hivatkoznak.
(Fotó: Engin Akyurt/Pixabay)
