Rosszabbul járunk az ukrán méznél a kínaival

Az ukrán méz, ami Magyarországot ily módon elkerüli, legalább valódi, ráadásul a tiltást követően ugyanúgy Európában landol, csak éppen nem nálunk, hanem a saját exportpiacainkon, főleg Németországban, Olaszországban és Franciaországban.

Az igazán nagy bajt nem is az ukrán, hanem a Kínából egyre nagyobb mennyiségben az uniós országokba érkező, egy széles körű vizsgálat eredménye alapján közel háromnegyed részben hamisított kínai méz okozza, amelynek importja az elmúlt két évben 85%-kal megnőtt.

Ugyan magyar felvetésre elkezdődött egy európai uniós döntéshozói folyamat a mézek eredet megjelöléséről, de ennek kötelező erejűvé válásáig még éveket kell várni.

A számok feketén-fehéren elárulják, hogy mennyire rossz a helyzet: míg egy átlagos évben Magyarországról 24-25 ezer tonna méz kerül külföldre, tavaly csak 16 400 kg. Tehát az ukrán méz kitiltása az égvilágon semmi másra nem volt jó, mint a hazai méhészek hamis reményekbe ringatására.

Eddig legalább a két ország erőit – és mézét – egyesítve stabil piacot tudhatott a magáénak, ugyanis a diszkontáras, de jó minőségű termék a nyugat-európai élelmiszerláncokban biztosan eladható volt. Viszont az ukrán termék hiányában már a következő évi szerződések megkötése is veszélybe kerül.

A halmozódó készletek következtében a méz ára is nagyon alacsony, 600-650 forint körül alakul a felvásárlási ár, míg a méhészek szerint minimum ezer forintos árra lenne szükség, hogy a tevékenységük rentábilis legyen. 

Ami itthon némi reménykedésre ad okot, hogy ha végképp elfogy az elmúlt években betárolt ukrán méz, akkor talán, ha a haza üzletláncok is partnerek ebben, a magyar méz újra nagyobb mennyiségben kap helyet a polcokon, és az évente elfogyó körülbelül 10 ezer kilogramm méz jelentős része származik majd helyi termelőktől.

Ám esélyes, hogy ez nem lesz elég ennek a szép és a méhek beporzó tevékenységének köszönhetően kifejezetten környezet- és diverzitás barát szakmának a fennmaradásához.

^{(Fotó: Gasfull/Pixabay)}