A burgonyatermesztés a belga mezőgazdaság húzóágazatai közé tartozik. Míg Magyarországon nagyjából 7500 hektárról mintegy 216 ezer tonna krumplit takarítottunk be 2023-ban, addig Belgiumban 4–4,5 millió tonnát tesz ki az éves termelés.

A Benelux-államok közé tartozó nyugat-európai ország ezzel nemcsak kontinensünkön, de az egész világon a legnagyobb szereplők közé tartozik ezen a téren. A jó minőségű talaj és az ideális klíma teszik Belgiumot és szomszédait Európa legjelentősebb krumplitermesztőivé, ahol ráadásul rendkívüli fajtagazdagsággal és kiemelkedő termésátlagokkal találkozhatunk.

A belga burgonya háromnegyed részét Hollandiában értékesítik, de Franciaországba és Németországba is jut belőle, természetesen a hazai piac ellátása mellett. A vetőburgonya kétharmadát a hollandok és a franciák vásárolják meg tőlük, de Észak-Afrika (például Egyiptom és Libanon) is hűséges vevőiknek számítanak.

Belgium burgonyaszektora mindezzel együtt sincs irigylésre méltó helyzetben. A közelmúltban a Greenpeace is rámutatott az ott meglévő kirívó egyensúlytalanságokra, amelyek elsősorban a termesztőket sújtják. A haszon nagy részét ugyanis néhány nagy feldolgozó fölözi lesz, ami már középtávon is tarthatatlan állapot.

A felmérés szerint a belga burgonyapiac 90 százalékát 7 nagyobb társaság tartja ellenőrzés alatt.

„Ők határozzák meg a piac szabályait a gazdálkodók, a fogyasztók és a környezet kárára. Kolosszális nyereségre tesznek szert, miközben a termelőket egyre mélyebbre taszítják a szegénységbe” – fogalmazott keményen Albane Aubry, a Greenpeace belgiumi képviselője.

A szervezet adatai szerint az említett 7 nagyvállalat forgalma 44 százalékkal, 3,4 milliárd euróra ugrott csak 2021 és 2022 között. Mindez azt sugallja, hogy a páratlan profitnövekedést a fogyasztók fizették meg, akiknek 2015 óta 61 százalékkal kell többet fizetniük a krumpliért, míg a fagyasztott burgonya ára egyedül 2022-ben 51 százalékkal nőtt.