A kelet-európai államok helyett Németországra ömölhet az olcsó ukrán gabona, legalábbis ettől tartanak az ottani gazdák, határozottabb európai fellépést sürgetve.
Az Oroszországgal háborúzó Ukrajna számára továbbra is nagy gondot jelent, hogyan juttassa piacra a nehéz körülmények közt megtermelt mezőgazdasági termékeit. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Oroszország júliusban kilépett abból az egy éve tartó megállapodásból, amely lehetővé tette a gabonafélék biztonságos szállítását a fekete-tengeri kikötőkön keresztül.
További problémát jelent, hogy öt kelet-európai uniós tagállam (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) importtilalmat vezetett be az ukrán gabona belföldi értékesítésére a saját piacai védelme érdekében. Ez a tilalom egyelőre 2023. szeptember 15-ig érvényes, de a felsorolt országok további hosszabbítást próbálnak elérni.
Közben újabb fejleményként az EU egyik legerősebb tagja is „belekeveredni” látszik az ügybe. Az Agrarheute című lap szerint ugyanis elképzelhető, hogy az olcsó ukrán gabona hamarosan a német piacra fog ömleni, ami nyilvánvalóan az ottani gazdákat is aggasztaná.
Németországban a megújuló esők alaposan megnehezítik idén az aratást, ráadásul a rendszeres csapadék egyre inkább a takarmány minőség felé mozdítja el a mérleget a malmi minőség kárára. Az is nagy érvágást jelentene a termelőknek, ha valóban nyomás alá kerülnének a felvásárlási árak az ukrán gabona befogadása révén, ami egyelőre csak pletyka szinten merült fel a szövetségi államban.
A folyamat eleje már látszik is, hiszen 2023. január és május között 49 980 tonna búza érkezett a háború sújtotta országból Németországba, miközben egy évvel korábban (ugyanebben az időszakban) csupán 1704 tonna.
„Ez a mennyiség még nem rengeti meg a piacot, nem hat a gabonaárakra”
– ismerte el Peter Haarbeck, a Gabona-, Malom- és Keményítőipari Szövetség ügyvezető igazgatója. Ám ha ebben az ütemben nő az import, akkor az az év végére már elérheti a 120 ezer tonnás mennyiséget. Ez közel 20-szor akkora mennyiség lenne, mint a háborút megelőző időszakban, ám a 2022-ben 22,1 millió tonna búzát termesztő Németországban még ez sem okozna nagy felfordulást.
A repce és kukorica terén azonban már más a helyzet. Ezek importja mintegy 756 ezer, illetve 190 ezer tonnát tett ki 2021-ben, vagyis a háború előtti utolsó évben. Miközben tavaly a Németországba behozott repce mennyisége közel 580 ezer tonnára csökkent, addig a kukoricáé bőven megduplázódott, nagyjából 427 ezer tonnára.
Ezt már a felvásárlási árak is megsínylették, hiszen 2022 júniusában 355 euró volt a kukorica tonnája, egy évvel korábban ennél bő 50 euróval kevesebb, míg most csupán 250 euró. Ebbe nyilván az ukrán export mellett más tényezők is belejátszanak, de a tendencia elegendő volt ahhoz, hogy már a Német Gazdaszövetség (DBV) is határozottabban sürgesse az ezzel kapcsolatos európai megoldást.
(Fotó: Wolfgang Weiser/Pixabay)
