A napokban beiktatott Tisza-kormány választási ígéretei közé tartozik a zöldség- és gyümölcságazatban a jelenlegi 27 százalékos áfakulcs 5 százalékra csökkentése. Milyen hatásokkal járhat az intézkedés?
Az ÁFA-csökkentés egyetlen érdemi negatív hatása az államháztartási bevételek csökkenése. Pozitív hatásai között viszont a gazdaság fehéredése és a tisztességtelen verseny csökkentése révén a tisztességes vállalkozások versenyképességének javítása, a szervezett és legális ellátási láncok fejlődése, mindezzel az átláthatóság, a nyomon követhetőség és végeredményben az élelmiszerbiztonság növekedése is szerepel – olvasható a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elemző írásában.
Jelenlegi helyzet
A magyar zöldség-gyümölcs ágazatot a folyamatosan zsugorodó termelési volumen és csökkenő exportteljesítmény jellemzi. Stagnáló belföldi fogyasztás (piac) és növekvő import mellett romlik az önellátottság: az utóbbi 6-8 évben egyre kevésbé vagyunk képesek a belső piacaink kiszolgálására, folyamatos a térvesztésünk az import áruval szemben a hazai piacokon is. Egyes ágazatokban kezdjük alulmúlni azt a kritikus ágazati méretet, amivel a hazai, szervezett piacok megtarthatók lennének. Ez két-három éven belül visszafordíthatatlan, negatív folyamattá válik.
A hazai zöldség-gyümölcs termelés az utóbbi öt évben 1,8–2,0 millió tonna közé állt be, ami 20–25%-os visszaesés a 2000–2010 közötti időszak 2,5 millió tonna körüli termelésével szemben. Az ágazat vesztett az agráriumon belüli súlyából is: az ezredfordulón a mezőgazdaság termelési értékéből 13–15%-kal részesedett, de ez az utóbbi években már csak 10–11%. A zöldség- és gyümölcsfajok többsége 10–30%-os vagy ezt meghaladó területi és/vagy mennyiségi visszaesést szenvedett el az elmúlt tíz évben, nagyon kevés szakágazat volt képes növekedést felmutatni.
A friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása alacsony, jelenleg a kb. tíz évvel ezelőtti szinten van.
A zöldségtermelés hatékonysága országos átlagban kielégítő, de a gyümölcstermesztésé – a kor elvárásaihoz relativizálva – az 1980-as évek szintjén sincs. A termelés hatékonyságát markáns változások jellemzik az elmúlt tíz évben: a jövedelemtermelő képesség szinten maradt, de 60–100%-kal magasabb költségek mellett zajlik a termelés, vagyis a jövedelmezőség romlik, ráadásul az időjárási kockázatok folyamatosan emelkednek.
Az ÁFA jelentősége és mechanizmusa
A magyar államháztartás legjelentősebb bevételi forrása az ÁFA, emiatt jelent komoly költségvetési megfontolásokat. Az ÁFA mechanizmusa tekintetében figyelembe kell venni, hogy azt egy adott termék tekintetében nem a – termelő és kereskedő – vállalkozások fizetik meg, hanem a fogyasztó vagy a végfelhasználó, aki az utolsó a láncban, és már nem tud ÁFA-t visszaigényelni, illetve kompenzációs felárra sem jogosult. Egy vállalkozáson tehát csak keresztülfolyik az ÁFA: egy adott termék tekintetében a bejövő és kimenő ÁFÁ-k egyenlege egy „áfakörös” vállalkozásban mindig nulla.
Az ÁFA-csökkentés szükségessége és hatásai
Az ÁFA-csökkentés egyetlen érdemi negatív hatása az államháztartási bevételek csökkenése. Ennek mértéke – a számításokhoz szükséges statisztikai adatok hiányában (a KSH 2020-óta nem közöl fogyasztási kiadásokkal összefüggő adatokat) – csak becsülhető és mintegy 150 milliárd Ft-ra tehető (zöldség, gyümölcs és burgonya együttesen). Ezt a kiesést azonban számos közvetlen és közvetett, illetve multiplikatív hatás mérsékli, így államháztartási kihatásait elviselhetőbbé teszi (ezek részletesebb számítása még nem áll rendelkezésre).
Az ÁFA-csökkentés pozitív hatásai
1. A gazdaság fehérítése és a tisztességtelen verseny csökkentése révén a tisztességes vállalkozások versenyképességének javítása, a szervezett és legális ellátási láncok fejlődése, mindezzel az átláthatóság, a nyomon követhetőség és végeredményben az élelmiszerbiztonság növekedése.
Jelenleg a legálisan értékesítő vállalkozások több tekintetben is versenyhátrányban vannak a szürke vagy fekete úton értékesítő vállalkozásokkal szemben:
- A legálisan értékesítőket számos bürokratikus eljárás, feltétel, illetve adminisztratív többletköltség és adófizetési kötelezettség terheli, míg ugyanezek nem merülnek fel a „feketén” értékesítőknél.
- További markáns jelenség, hogy a célzottan ÁFA-csalásra berendezkedő vállalkozások számára bőséges profitot jelent a be nem fizetett, elcsalt 27%-os ÁFA, így alacsonyabb árakon tudnak értékesíteni, mint a tisztességes vállalkozók (ugyanis nekik nem kell a nettó árból profitot is képezniük), vagyis az olcsóbb áruval kiszorítják a tisztességes vállalkozásokat a piacról.
Ezt a rendellenes és a versenyképesség kívánalmaival tökéletesen ellentétes állapotot lehet jelentősen mérsékelni vagy megszüntetni az ÁFA-csökkentés révén. Az ÁFA-csökkentés nagy mértékben segítené a piac letisztítását, különös tekintettel a feketéző, ÁFA-csaló kereskedők kiiktatására (mivel 5% mellett már nem üzlet az ÁFA-csalás, míg 27% mellett „nagy profitot” jelent).
2. Az ágazati szervezettség, és ezzel a versenyképesség növekedése (a szervezettség növekedésének egyik legnagyobb ellensége jelenleg a magas áfakulcs miatti szürke/fekete értékesítés).
3. Az import versenyképességének csökkenése, mellyel jelentős értékű importáru szorítható ki a hazai piacról, ami szintén a hazai termelés fejlődésének nyit utat.
60–80 milliárd forintos fogyasztásnövekedés?
4. A fogyasztói árak csökkenése, a zöldség-fogyasztás növekedése annak népegészségügyi kihatásaival és a termelés, illetve a gazdaság növekedésére kifejtett hatásával együtt:
- A zöldségek és gyümölcsök elsődleges termelési értéke 475 milliárd Ft. A fogyasztás – becsülhetően kb. 20%-os – növekedése mintegy 60–80 Mrd. Ft értékű terméknek nyithat utat a belföldi piacon. Mindez pozitív hatással van a beruházásokra, a GDP-termelésre, továbbá a foglalkoztatás növekedésére (az állam adóbevételei növekednek, a munkanélküliséggel összefüggő államháztartási kiadások mérséklődnek).
- A fogyasztás növekedésének az emberi egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt az egészségesebb társadalom – nehezen becsülhető, de hosszú távon bizonyosan – több tízmilliárd Ft-tal „könnyíti” az államháztartás népegészségügyi kiadásának oldalát.
5. A háztartások kiadásainak csökkenése: az ÁFA-csökkentés miatti, átmeneti államháztartási bevételkiesés nem vész el a nemzetgazdaság számára. Amit a fogyasztó nem fizet be közvetlenül az államkasszába zöldség-gyümölcs ÁFA címén, az a pénz a fogyasztónál marad, amit elkölt más javakra, más területeken, ami részben visszafolyik az államháztartásba, bár más csatornákon, más szektorokon keresztül.
Dr. Apáti Ferenc – Dr. Kurmai Viktória – Dr. Dorogi Dóra
