A laboratóriumi húselőállítás jövője a spenót levelének speciális szerkezetén múlhat. Az eddigiekhez képest összességében zöldebb technológia segítségével létrehozható egy sokkal inkább a húsra hajazó termék, köszönhetően a levél szerkezeti tulajdonságainak - olvasható a hortidaily.com-on.
A sejttenyészet akkor képes életben maradni, ha a növekedéshez szükséges tápanyagokat tartalmazó táptalaj és oxigén hozzáférhető számára. Ezt megelőzően a szakemberek igyekeztek zselatinból, kollagénből álló finomszerkezetek 3D nyomtatásával megalkotni a sejttenyészetek alapját. Azonban a spenót leveleinek finom, valódi izomszövetet idéző érrendszere szóba jött, mint alternatíva.
A kutatók egy speciális eljárás segítségével decellularizált (vagyis csupán a sejtvázat tartalmazó) növényi szövetet hoztak létre – sejtek beltartalmának eltávolításával. A levélstruktúrába helyezett szarvasmarha szatellitsejtek képezték a sejttenyészet alapját. Megfigyelték, hogy egy, majd két hét elteltével a sejtek nemcsak növekedtek és szaporodtak, hanem 99%-ban életképesnek bizonyultak. Valójában nem volt különbség a spenótlevélre és – az összehasonlításképp – állati marhahús eredetű zselatinra telepített sejtkultúrák életképessége és növekedési sajátosságai között. Ez arra utal, hogy a levélszerkezet úgy támogatja a sejtnövekedést, hogy utánozza az izom természetét: lehetővé téve a sejtek növekedését sűrű, de egymástól elhatárolt formációban, amely közben lehetővé teszi a tápláló közeg egyenletes, sejtek közötti áramlását. A spenótlevél egy költséghatékony és környezetkímélő megoldásnak tűnik, amely feltételezhetően felgyorsítja a laboratóriumi húselőállítás folyamatát.
Rengeteg további kutatás szükséges még annak kapcsán, hogy miként lehet más, textúrát és ízt kölcsönző sejttípusokat a spenótlevél mátrixába építeni. Az eredeti kutatás a https://doi.org/10.1016/j.fbio.2021.100986 oldalon tekinthető meg.
Források:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2212429221001115?via%3Dihub
