A szaktárca tájékoztatása szerint az államtitkár az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett magas rangú vendégek előtt tartott beszédében hangsúlyozta: a keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy Magyarország felelevenítse korábbi gazdasági kapcsolatait. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája.

Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, amihez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezik az ország, valamint tudását és technológiáját is készen áll megosztani partnereivel – fejtette ki az államtitkár.

Farkas Sándor az agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett fórumon utalt arra, hogy a XX. század második felében rohamosan nőtt a magyar jelenlét az afrikai kontinensen, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek. Az ország több évszázados agrárkutatása és oktatása is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására – tette hozzá.

Felidézte, hogy a 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolatainak a felelevenítését. Magyarország az elmúlt években rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék. Az államtitkár szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.

Kitért arra is: bár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáétól, Ugandáétól vagy a Dél-afrikai Köztársaságétól, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen lehet megtalálni a helyes választ. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása.

Farkas Sándor felhívta figyelmet arra, hogy Magyarországon számos kutatóintézet működik, közülük szerinte kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amelynek kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig.