Agrárközélet

Fontos lesz a környezet- és éghajlatvédelem a 2020 utáni közös agrárpolitikában

NAK

A következő időszaki közös agrárpolitikát (KAP) meghatározó jogszabálytervezetek jelenleg még mindig tárgyalás alatt vannak, azt viszont már most nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapnak a jövőben.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a 2020 utáni KAP-nak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a környezet védelméhez. A jelenlegi jogszabálytervezetben ezért számos olyan megkötés szerepel, ahol a környezeti szempontok jobban érvényesülnek.

A tervek szerint a termelőknek az alap jövedelemtámogatás igénybevételéhez fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeknek kellene megfelelniük. Ezek tartalmaznák a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket, többek között a Nitrát Irányelv, a Víz Keretirányelv, és a NATURA 2000 előírások betartását, valamint egyéb, uniós szinten előirányzott gyakorlat teljesítését. Ezzel egyidejűleg a korábban bevezetett zöldítés megszűnne, egyes elemei viszont beépülnének az említett feltételrendszerbe.

Azon termelők számára, akik a kötelező minimumon túl további követelményeknek tesznek eleget, az éghajlat- és környezetvédelmi önkéntes támogatási rendszer (öko-rendszerek) lehetőséget biztosítana arra, hogy az alaptámogatáson felüli kiegészítő támogatásban részesüljenek. Az öko-rendszerekben foglalt kritériumokat minden tagállam maga határozhatná meg. A vidékfejlesztési támogatások esetében a források legalább 30%-át kellene környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani, így a KAP költségvetés egészét nézve várhatóan annak 40%-a járulna hozzá a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok eléréséhez.

Döntés ugyan még nem született az Európai Bizottság javaslatait illetően, de tekintettel arra, hogy az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Szakbizottsága a Környezetvédelmi Szakbizottsággal megosztott hatáskörben felel a KAP Stratégiai Tervről szóló rendeletért, az új EP-ben pedig a zöldek a korábbinál nagyobb arányban foglalnak helyet, a következő időszakban egy „zöldebb” közös agrárpolitikára lehet számítani.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fiatalok nélkül elapad a vidéki élet – mit léphet az EU?

2025. augusztus 21. 16:10

Az EU agráriuma munkaerőhiánnyal küzd: sürgősen vonzóbbá kell tenni a gazdálkodást a fiatalok számára a jövő élelmiszerbiztonságáért.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

A kistelepüléseket is támogatják a KAP 2027-ig tartó időszakában

2023. április 2. 09:36

Az Agrárminisztérium a vidéki kistelepülések fejlesztése érdekében többféle támogatási lehetőséggel készül a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában.

Sokféle lehetőséget kínál az új Közös Agrárpolitika

2022. december 10. 14:33

A 2027-ig tartó időszakban a KAP legfontosabb újdonsága a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevétele.

Magyarország 200 millió eurós agro-ökológiai programot hirdetett meg

2023. április 10. 10:44

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatást nyújt az exporttevékenységet folytató gazdáknak.

A tájelemekről - nem csak zöldítőknek I. rész

2019. május 21. 08:27

Számos kutatás foglalkozik a mezőgazdasági térségek tájszerkezetének vizsgálatával, az eredmények egybehangzóak: egyértelmű párhuzam vonható a szántóföldek terjeszkedése, illetve a természetközeli felszínborítás és ezzel együtt a biodiverzitás csökkenése között.