A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a mezei pocok számottevő kártétele miatt, idén is érdemes gondoskodniuk a rágcsálómentesítésről. Fontos, hogy a védekezés minden esetben előírásszerűen történjen, ellenkező esetben ugyanis jelentős kárt okozhat a természeti környezetben, veszélyeztetheti hazánk ragadozómadár-állományát.
Bár a mezei pocok túlszaporodása (gradáció) általában 3-5 évente figyelhető meg, a csapadékszegény időjárás nagyban kedvezett a populáció megnövekedésének. Tekintve, hogy a túlnépesedett rágcsálóállomány kiemelkedő károkat okoz, egyre több gazdálkodó dönt a védekezés mellett. Az elmúlt időszakban, vélhetően éppen a mezei pocok elleni, nem kellően körültekintő védekezési munkákkal összefüggésben, megemelkedett a ragadozómadár-mérgezések száma.
A Nébih a mérgezések és egyéb környezeti károk elkerülése érdekében az alábbiakra hívja fel a gazdálkodók figyelmét:
A mezei pocok elleni védekezés akkor hatékony, ha rendszerbe foglalva, előre gondolkodva és megtervezve hajtják végre. Így nemcsak növényvédő szert (vele együtt környezeti terhelést és anyagi ráfordítást) lehet megspórolni, de kisebb lesz a kártétel is.
Előzetes óvintézkedések:
Mielőtt a mezei pocok gradációja bekövetkezne, T alakú ülőfák (pl. egerészölyvek részére) vagy műfészkek (pl. baglyok részére) kihelyezésével lehet a természetes ellenségeket „helyzetbe hozni”, akik elvégzik a rágcsálók gyérítését. Célszerű minél nagyobb, egybefüggő területeket ellátni ülőfákkal, megakadályozandó a kártékony pockok visszatelepülését is.
Megfelelő talajműveléssel megsemmisíthető a mezei pocok talajban készített járatrendszere, ami fizikailag gyéríti az állományt és gyakorlatilag kiszorítja a tábláról a kártevőt. A forgatás szükségessége vagy elhagyása sok vitát generált már szakmai körökben, az azonban vitathatatlan, hogy a megfelelő mélységű művelés (25-30 cm) rombolja a mezei pocok életterét.
Növényvédő szeres kezelés:
A növényvédő szeres kezelésnek akkor van létjogosultsága, ha a gradáció mégis bekövetkezik.
Magyarországon az Arvalin LR készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre. A készítményt az állat járataiba kell helyezni, majd betaposni. Ilyenkor a cink-foszfid hatóanyag gázosodik, miközben kifejti mérgező hatását.
Szükséghelyzeti engedély alapján 2019. október 1-től 2020. január 28-ig felhasználható a Pocok Tox (korábban Redentin 75 RB) néven kapható, klórfacinon hatóanyagú készítmény. Ez a véralvadásgátló szer tört kukoricára vagy egyéb gabonaszemre csöppentve, csalétek formájában használható, hasonlóan a patkányok ellen használatos háztartási irtószerekhez.
A szer megfelelő alkalmazásához, a szükséghelyzeti engedélyben foglaltak szerint, az alábbiakat kell betartani:
- Felhasználás előtt fel kell mérni a területen lévő lakott járatok számát. (Ha egy 10×10 méteres mintatéren a járatokat betapossák, mely közül másnapra legalább 1-2 járatot kibont az állat (ezek a járatok lakottak), akkor a fertőzöttség mértéke már indokolttá teszi a védekezést.)
- A csalétket a járatba kell helyezni, de nem kell betaposni! 6-10 g mennyiséget kell számolni egy járatra úgy, hogy az 1 hektárra vetített dózis ne haladja meg a 10 kg-ot. Amennyiben a felmérés alapján ez kevés, ismételt kezelést kell végezni! Kerülni kell a készítmény kiszóródását, csomóban történő megjelenését, mert úgy a mezei nyulak vagy az őzek jelentősebb mennyiséget tudnak felvenni.
- A jelenleg érvényes szükséghelyzeti engedély nem tesz lehetővé a teljes felületkezelést. Ezt a hatóság korábban is csak súlyos gradáció esetén és növényzettel teljesen fedett területen engedte meg. A zöld növények viszont – főként a keresztesvirágzatúak – K vitamint tartalmaznak, ami a klórfacinon hatóanyag ellenszere, vagyis rontja a kezelés eredményességét. Éppen ezért a késő őszi járatkezelés a leginkább eredményes technológia.
- Számítani kell arra, hogy a környező, kezeletlen területekről újra betelepedhetnek a pockok, ezért érdemes összehangoltan végezni a védekezést.
- A Pocok Tox növényvédő szeres kezelés nem alkalmazható együtt a ragadozó madarak területre csalogatásával!
- Biztosítani kell a területen élő vadak riasztását, terelő etetését, melynek érdekében a vadásztársasággal szükséges együttműködni.
A klórfacinon hatóanyag azért kapott szükséghelyzeti engedélyt, mert korábban engedélyezett növényvédő szerként jelentős mennyiségű vizsgálati eredmény áll rendelkezésre a készítmény felhasználhatóságának megítéléséhez. A klórfacinon a második generációs véralvadásgátló hatóanyagokhoz (bromadiolon, brodifakum) képest a madarakra kevésbé toxikus, azaz nem okozza az elhullásukat, továbbá a másodlagos toxicitása (mérgezett pocok elfogyasztásával okozott további mérgezés kockázata) is alacsony. Az előírt kockázatcsökkentő intézkedések betartásával elkerülhető, hogy a vadon élő emlősök vagy madarak állománya károsodjon.
Az elmúlt időszakban sajnos jelentősen megemelkedett hazánkban a brodifakum és bromadiolon (mindkettő háztartási rágcsálóirtóként használatos szer) mérgezés következtében elpusztult védett ragadozómadarak száma. A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriuma a 2019-es év folyamán 19 esetben mutatta ki e hatóanyagokat a madártetemekben. Miután a klórfacinon véralvadásgátló, patkányméreghez hasonló hatású anyag, fontos kiemelni, hogy azt és minden más, beltéri felhasználásra szánt rágcsálóirtó szert tilos felhasználni a vadon élő állatok számára megközelíthető helyeken!
A klórfacinon legális felhasználhatóságával teljesen fölöslegessé vált más hasonló, növényvédelmi tevékenységre nem engedélyezett készítmények használata, ami így nemcsak szükségtelen, de jogszerűtlen és káros is. A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy az a gazdálkodó, akit ilyen szerek felhasználásán érnek, növényvédelmi bírság kiszabására számíthat, amelynek mértéke 15 ezer Ft-tól 150 millió Ft-ig terjed, nem számítva az esetleges károkozásból adódó természetvédelmi eljárás szankcióját! Egyúttal felhívja a gazdálkodók figyelmét az okszerű növényvédelemre, valamint az előírások teljes körű betartására.
