Egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány és a munkaerő fluktuációja az agráriumban. Mit tehet egy munkáltató, hogy megtalálja és meg is tartsa a megfelelő munkatársat?
Az agrárvállalkozások vezetőinek és HR-szakembereknek szóló AgroHR Konferencián olyan könnyen alkalmazható megoldásokat ismertettek az előadók, amelyek szerepet játszhatnak a vállalat hatékonyságának növelésében, a megfelelő munkaerő megtalálásától kezdve a munkafolyamatok optimalizálásán át a vonzó imidzs kialakításáig.
A HRportál és az Agroinform.hu által szeptember 25-én megrendezett konferenciát Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetőjének köszöntője nyitotta meg. Ondré Péter beszédében hangsúlyozta: „Alkotmányunkban is rögzített GMO-mentességünk, a fenntartható és környezettudatos mezőgazdasági termelés és az EU-n belüli kimagasló élelmiszer-biztonságunk megőrzése mellett napjaink egyik legfontosabb kihívása az agrárszakma megbecsültségének visszaszerzése, a szakképzett, tetterős, a digitalizáció világát értő fiatal generáció bevonása ágazatunkba. Az AMC vezetőjeként munkatársaimmal együtt arra törekszünk, hogy minden eszközzel és minden fórumon elmondjuk, megosszuk a fiatalokkal és megmutassuk nekik, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ágazatban való elhelyezkedés professzionális szaktudással hosszútávon biztos megélhetést garantál.
Umenhoffer Péter a Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) marketingbizottságának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, nagyon fontos a precíziós gazdálkodás és a modern technológiák ismerete az agráriumban, és a fiatalokban meg is vannak azok a készségek, amikre ezt a tudást építeni lehet. Ugyanakkor nem csak az fontos, hogy a fiatalokat mezőgazdasági pályára csábítsuk, hanem hogy ott is tartsuk őket. A MEGFOSZ is ezzel a céllal indította el pályaorientációs programját. Kiemelte továbbá, hogy a munkáltatóknak meg kell találniuk a középutat, amely lehetővé teszi a hatékony munkavégzést és a dolgozó elégedettségét is biztosítja.
Végh József, a K&H Csoport HR igazgatója előadásában a HR új megoldásait ismertette. A megfelelő csapat kialakításához fontos az együtt dolgozó generációk egymástól eltérő igényeihez illeszkedő vállalati kultúra, és a fluktuáció egészséges szinten tartása is. A K&H a munkavállalóinak lehetőséget kínál a fejlődésre, képességeik fejlesztésre. A toborzást leegyszerűsítő „selfi video interjú”, a papír nélküli munkaügyi adminisztráció, a digitális jogosítvány, vagy a teljes mértékben átlátható egyéni jutalomrendszer csak néhány példa a K&H csoportban zajló HR innovációra.
Hajnal Géza, az X-SIGHT Vezetési Tanácsadó Kft. vezetője a szervezeti kultúra jelentőségéről beszélt előadásában. A szervezeti kultúra a klasszikus értelmezés szerint a szervezet tagjai által elfogadott, közös értékek, normák, érzések, hiedelmek és szokások rendszere. A szakember előadásából kiderült, hogy a munkavállalók teljesítménye nagy mértékben függ a szervezeti kultúrától, amelyet a vezetők alakítanak és formálnak saját mindennapi működésük révén. Hajnal Géza felvázolta a mérgező szervezeti kultúra ismérveit és azt, hogyan azonosítható be egy vállalat kultúrája, hogyan tudatosíthatók és hogyan javíthatók az esetleges működési hibák.
Dr. Farkas Judit, munka- és szervezetpszichológus a PsyOn Üzleti Hatás Menedzsment képviseletében a munkaalkalmasság-mérésről tartott előadást. Bemutatta az alkalmasság kritériumainak módosulását: korábban a terhelő tényezőkkel szembeni állóképesség volt a meghatározó, jelenleg már a legfontosabb kérdés, hogy munkavállalónak alkalmas-e a jelölt. A XX. századi módszertanok alkalmazását a szakember szerint el kell vetni, a munkaerőhiány miatt ma már üzleti versenyelőnyt jelent a kapacitás stabilitása, így merőben új kérdésekre kell választ kapni. Napjainkban már az alkalmasságmérés során az az elsődleges szempont, hogy a jelentkezőt hogyan lehet a szervezeten belül elhelyezni és az elvárásoknak megfelelően alakítani, képezni.
Ujváry András (Exline Kompetenciafejlesztő és Tanácsadó Kft.) a munkaerő-megtartás módszereit járta körül. Elmondta, az ún. kékgalléros dolgozók esetében kiemelten fontos a közvetlen vezető irányítási stílusa. A negatív vezetői magatartások között említette az autoriter és a magárahagyó viselkedést, mindkettő eredményezheti a dolgozók elégedetlenségét és a hatékonyság romlását. A legeredményesebb a támogatói vezetői stílus, ez egyszerre jelent szigorú de mégis emberséges irányítást.
Detrik Szimonetta (Human Behaviour Association) előadásában arról beszélt, hogyan szólítható meg a Z generáció. Előadásából kiderült, hogy a fiatal generáció merőben másként, sokkal pozitívabban ítéli meg önmagát, mint a külvilág. A fiatal vállalkozó szerint a legnagyobb probléma a bizonytalanság a pályakezdők és az őket alkalmazó munkáltatók részéről is, ami pedig csalódottságot generál. Azt javasolja, ne generációbaráttá, hanem emberbaráttá tegyük a munkahelyeket, figyelembe véve az adott dolgozó igényeit.
Dobos-Horváth Krisztina az SAP Hungary Kft. HR vezetője a HR támogató digitális eszközöket és ezek előnyeit mutatta be. Elmondta, jelenleg már az tesz sikeressé egy vállalkozást, hogy mennyire képes a digitalizáció nyertesévé válni. Egy integrált digitális rendszer segíthet abban, hogy hatékonyan, gyorsan hozzunk döntéseket, pontosan ismerjük a cégünk erősségeit, lehetőségeit, időben lépve az esetleges veszélyek elkerülésére – ismertette, majd bemutatta az SAP legújabb HR támogató fejlesztéseit.
Schütz Róbert az AGCO Hungary Kft. munkatársa előadásából megtudhattuk, mikor van és mikor nincs szükség kiszervezésre. A kiszervezés segíti a szolgáltatás színvonalának emelését és az operatív költségek csökkentését. A cégek ma már globális mutatókban versengenek, aminek szerves része lett a globális jelenlét mértéke is. Érdemes kiszervezni vagy részben kiszervezni egyes vállalati célkitűzéseket stratégiai szinten (pénzügyi tervezés, piackutatás) és operatív szinten támogató folyamatokat (adminisztráció, könyvelés, IT). A szakember a kiszervezés előnyeiként sorolta fel a költséghatékonyságot, a folyamatok sztenderdizálását, automatizálását vagy a CoE kiépítését. Hátrányai lehetnek viszont: a kommunikációs nehézségek, kontrolvesztés, veszélyt jelenthetnek esetleges minőségbeli problémák, nem világos célok vagy a nem megfelelő munkaerő-kiválasztás.
