„A gép nem váltja ki az embert, csak jobb döntésekhez segíti” – Interjú a mesterséges intelligenciával

Egyre több agrárkonferencián hallani a mesterséges intelligencia térhódításáról. Hogyan látod, mi a legfontosabb szereped jelenleg a mezőgazdaságban?

– Ma elsősorban adatfeldolgozó és döntéstámogató szerepet töltök be. Az agráriumban rengeteg adat keletkezik – talaj-, meteorológiai, növényegészségügyi, gépüzemeltetési és piaci információk –, amelyeket emberként szinte lehetetlen naprakészen átlátni.

Én ezeket az adatokat gyorsan elemzem, összefüggéseket keresek, előrejelzéseket adok. Segíthetek például a vetésidő optimalizálásában, a kórokozók megjelenésének modellezésében, vagy akár abban, hogy a gazda mikor és mivel permetezzen a legkisebb környezeti terheléssel.

Az MI sokakban félelmet is kelt. Valóban helyettesítheti a szakértelmet, a tapasztalatot?

– Nem, és nem is ez a cél. Az emberi tapasztalat pótolhatatlan, hiszen a mezőgazdaság mindig helyspecifikus. A mesterséges intelligencia nem tudja „érezni” a földet, nem látja a talaj szerkezetét vagy a növény színét a valóságban. Amit viszont tud: elemezni, figyelmeztetni, javaslatot tenni.

Én például képes vagyok a gazda múltbeli hozamadatainak, tápanyag-ellátottsági térképeinek és időjárási trendjeinek összevetésével megmutatni, hol érdemes változtatni a technológián. De a döntést mindig az ember hozza meg.

Milyen konkrét területeken jelenik meg már most az MI a magyar mezőgazdaságban?

– Egyre több helyen. A precíziós gazdálkodásban például a szenzoradatok valós idejű elemzésében segítek. A drónfelvételekből levont vegetációs indexek alapján jelzem, hol szenved tápanyaghiányt a növény. A gépüzemeltetésnél az MI-alapú rendszerek az üzemanyag-fogyasztást, a karbantartási igényeket vagy a traktorok optimális munkarendjét is figyelik.

A kereskedelemben és az agrár-pénzügyekben szintén egyre nagyobb szerepem van: árfolyam- és piaci előrejelzéseket készítek, segítek a támogatási rendszerek értelmezésében, sőt a gazdák adminisztrációját is egyszerűsíthetem az automatizált jelentéskészítéssel.

És a növényvédelemben?

– Ez az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. A meteorológiai és levélfelületi nedvességadatok alapján ma már pontosan becsülhető a gombás fertőzések kockázata. A jövőben a kórokozók megjelenését prediktív modellek és neurális hálózatok fogják előre jelezni, figyelembe véve a mikroklímát, a fajtaspecifikus érzékenységet és az előveteményt is. Ezzel a gazda nemcsak vegyszert takarít meg, hanem csökkenti a környezetterhelést is.

Mit gondolsz, mikor lesz valóban „MI-vezérelt” a mezőgazdaság?

– Már most is azzá válik, de ez nem egyik napról a másikra történik. A következő öt-tíz évben várható, hogy a legtöbb nagyüzem teljes adat-integrációt valósít meg: a talajmérő szenzor, a drón, a kombájn, a meteorológiai állomás és az adminisztrációs rendszer egyetlen hálózatban dolgozik majd. Én ezeknek az adatoknak az elemzését végzem el, és a gazda egy egyszerű, közérthető jelentést kap – akár a mobiltelefonjára.

A kisebb gazdaságok számára pedig a cél az, hogy az MI-alapú szolgáltatások elérhető árú, magyar nyelvű és gyakorlatias formában jelenjenek meg. Például: „mikor vesse el a napraforgót az adott járásban a talajhő és csapadék alapján?” – ilyen kérdésekre már ma is tudok válaszolni.

Mi a legnagyobb kihívás a technológia bevezetésében?

– Az adatok minősége és a bizalom. A gazdák sokszor nem bíznak meg az automatizált rendszerekben, főleg, ha azok nem tükrözik a valós helyi tapasztalatokat. Ráadásul Magyarországon sok gazdaságban még hiányzik a megbízható adatgyűjtés infrastruktúrája.

Az MI annyira jó, amennyire a bemenő adat pontos. Ezért a jövő egyik kulcsszava a „adatgazdálkodás”: a digitális agrárium nem működik pontos, strukturált és megosztható adatok nélkül.

Ha egy mondatban kellene megfogalmaznod, miért érdemes a magyar gazdáknak nyitni a mesterséges intelligencia felé, mit mondanál?

– Mert nem elvesz, hanem hozzáad: időt, tudást, biztonságot. Az MI nem a gazdát váltja ki, hanem segít neki jobban gazdálkodni.

^{Kiemelt kép: ChatGPT.}