Évi 300-350 milliárd forinttal, 10-15 százalékkal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása a precíziós technológiák széles körű alkalmazásával - mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója az MTI-nek kedden, egy a témában tartott gödöllői konferencia kapcsán.
A precíziós gazdálkodással szakértők szerint évente Nyugat-Európában hektáronként 25-30 ezer forinttal nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, és ez az összeg Magyarországon elérheti a 65-70 ezer forintot is, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.
Ez az összeg a szántóföldi növénytermesztésben majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente kapnak a gazdák – tette hozzá a szakember.
Folyamatos a presszió tehát a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel, ebben a versenyfutásban kiemelt szerepet játszik a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) kutatási, fejlesztési és minősítési tevékenységével – mondta Gyuricza Csaba.
A szakember szerint céljuk a digitalizáció komoly térhódításának elősegítése 5-8 éven belül a magyar agráriumban.
A főigazgató szavai szerint számos konferenciát szerveznek, hogy a technológiai újításokról pontos információkat kapjanak az érdeklődők.
„Erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogi szabályozást – az ilyen nem kívánatos helyzeti zavaroknál pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba. Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről évre okoz az ágazatban” – fogalmazott a NAIK főigazgatója.
