Érdekes és elgondolkodtató, hogy a munkavállalók gyakori fluktuációja mekkora nehézséget okoz a munkáltatónak. Nem csak azért, mert adott esetben akár háromhavonta újabb és újabb munkavállalókat kell betanítani adott munkafolyamatra, de az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzést is nagyon nehéz így garantálni. Lássuk az okokat!
Érdekes cikket olvastam néhány nappal ezelőtt a baleset-vedelem.hu portálon, ahol a munkavállalók fluktuációjából adódó munkavédelmi problémákat taglalták. Valóban, a munkahelyeken megjelenő újabb és újabb munkavállalók komoly nehézséget okoznak a megfelelő és biztonságos munkahelyi körülmények kialakításában. Nem is a körülmények kialakítása nehéz, hanem az, hogy a rendszeresen megjelenő új munkavállalók ugyan kapnak munkavédelmi oktatást, de az ott elhangzottakat nem lehet elvárni tőlük, hogy azonnal alkalmazni is tudják.
Hetek, olykor hónapok kellenek ahhoz, hogy az adott munkahelyen betartandó szabályokat a munkavállaló már rutinból betartsa, és ha belegondolunk, ilyen szempontból mezőgazdasági munkák még nehezebb esetnek számítanak. A fluktuáció a mezőgazdaságban igen magas, gondoljunk csak az idénymunkákra, ahol akár hetente is változhat a munkavállalói állomány összetétele. De hasonló a helyzet az állattenyésztésben is, állattartó telepeken is lehet nagy a munkaerő-vándorlás.
Miért veszélyes ez?
Amíg a munkavállalóknál nem alakul ki a munkabiztonsági szabályok és utasítások rutinszerű betartása, addig jóval nagyobb a kockázat egy esetleges munkabaleset bekövetkezésére. Ahol nagy a fluktuáció, ott ez a kockázat szinte folyamatosan fenn áll, míg egy olyan munkahelyen, ahol tapasztalt munkavállalók dolgoznak, jóval kisebb az esélye egy szerencsétlen eseménynek.
További hátránya a fluktuációnak, hogy mivel sokszor jönnek-mennek egyes munkavállalók, így sok az az átmeneti időszak, amikor a sok éve ott dolgozóknak többletmunkát kell vállalniuk az új munkavállalók betanulási ideje alatt. Ennek természetes velejárója a munkavállalók fokozott fáradékonysága, túlhajszoltsága, amik pedig szintén növelik a munkabalesetek bekövetkezésének kockázatát.
Végezetül az anyagiak mellett sem mehetünk el szó nélkül, a mezőgazdaságban ugyanis sokszor pengeélen táncol a cégek költségvetése. Egy munkavédelmi oktatás pedig nem „kétfillér”. Az oktatások árát minden újonnan belépő munkavállaló esetén meg kell fizetnie a munkáltatónak, ugyanis – ahogyan arról már volt szó a korábbi cikkek egyikében – ezt az oktatást nem lehet kihagyni, munkáltatói kötelezettség az újfelvételes munkavállalók munkavédelmi oktatásban részesítése. Ebből is látszik, a mezőgazdaság nincs könnyű helyzetben munkavédelem terén.
