Még 2017 nyarán indította el közösen a Nemzeti Agárgazdasági Kamara és az akkori nemzetgazdasági tárca azt a munkavédelmi tájékoztató kampányt, amellyel a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban szinte rendszeresen bekövetkező munka- és halálos balesetek számát kívánták csökkenteni. A projekt 2018. december elején ért véget, a zárótanácskozásról egy rövid hírben már beszámoltunk. Ezúttal a részletekre is kitérünk.

Volt is miért elindítani a kampányt, hiszen 2016-ban 18-an vesztették életüket a két ágazatban. A kamara is több tájékoztató fórumot tartott a gazdálkodók, a munkaadók számára, és az ezeken átadott ismeretek úgy tűnik, hogy hasznosak voltak. Hiszen a bázisévhez viszonyítva javult a helyzet: 2017-ben 12 fő, 2018 januárja és szeptembere között 9 fő hunyt el munkavégzés során.

Az is tanulságos, hogy mik voltak a halálokok. 2017-ben:

– eltömődött lucernabálázó-gépben végzett hibaelhárítás alatt a gép hátragurult, a munkavégzőt összenyomta;
– bálabontás közben meginduló traktor ugyancsak összenyomta a munkavégzőt,
– gabonatároló zsákok dőltek le;
– istállóban a tenyészbika öklelte fel az adott személyt;
– rönkvonszoló-gép alá került az munkát végző;
– fakitermelés során faág esett le, illetve fadöntés során az adott személyre dőlt rá a fa;
– pótkocsis mezőgazdasági vontató szalmabála-szállítás közben menetrend szerinti közlekedő vonat elé hajtott.

2018-ban pedig:

– a lucernaföldön a traktor kardántengelye feltekerte a munkát végzőt;
– megbokrosodott lovak megtaposták az illetőt és a kocsit áthúzták felette;
– gépház acél-vázszerkezetének bontása során a hullámpala-tető beszakadt, majd lezuhant;
– földmunka-végzés közben a munkaárok oldalfala leomlott;
– kidöntött fák darabolása közben egy még „lábon álló” fa rádőlt az adott személyre; fadöntés közben a biztonsági sávon belül állóra dőlt rá a fa;
– kosaras emelőből végzett gallyazás közben az emelő kosaras részé vízszintes helyzetbe csapódott, a munkavállaló 6 méter magasból a beton aljzatra zuhant;
– a munkát végző a gépjárművel egy vasúti kereszteződésben a tilos jelzés ellenére a vonat elé hajtott.

Szintén a kampány részeként a járási hivatalok munkavédelmi hatóságai országos célvizsgálatot végeztek 2018. május 15. és szeptember 28. között, hogy a munkáltatóknál a szabálytalan munkaeszközöket, valamint a szabálytalanul folytatott tevékenységeket feltárja, és konkrét intézkedésekkel segítse az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. Nagyon nagy különbség volt tapasztalható az egyes mezőgazdasági vállalkozások épületeinek állagában, a telephelyek kialakításában. Az újonnan épített, jellemzően támogatásokkal létrehozott telephelyek, épületek modernek, megfelelnek a hatályos jogszabályi előírásoknak. Azoknál a mezőgazdasági vállalkozásoknál, ahol nem tudnak fejleszteni, általában megörökölt – egykor korszerű, de mára elavult – épületek találhatók, amelyek állagmegóvására, modernizálására szinte semmit nem fordítanak. Az ilyen munkaterületeken jellemző a beszakadt tető, málló vakolat és az elhanyagolt villamoshálózat.

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók mintegy 75 százaléka írásban szabályozta az egyéni védőeszköz juttatás rendjét. Az esetek 25 százalékában volt megállapítható, hogy az elkészített szabályozás vagy nem volt teljes körű, vagy pedig nem is rendelkezett vele a munkáltató. Általában azok a munkáltatók nem rendelkeztek a szabályozással, akik a munkahelyi kockázatértékelés dokumentumával sem. Jellemző volt, hogy az egyéni védőeszközt előírták egy-egy munkafolyamathoz, de azok védelmi képességét, fokozatát már nem határozták meg. A kampányt megelőzően bekövetkezett halálos munkabalesetek okainak elemzésekor kiderült, hogy a munkavállalók többsége nem részesült munkavédelmi oktatásban. Ezért a tájékoztató kiadványok és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett roadshow fő témája a munkavédelmi oktatás volt. A célvizsgálatról a részletes jelentés itt olvasható.

Persze az is érdekes, hogy egy munkáltató miként látja mindezt, Gregor Dávid, egy vetőmag-nemesítéssel foglalkozó cég szempontjait mutatta be a tanácskozáson. Így „küzdenie kell” a képzett és rátermett munkavállalók hiányával, a szántóföldön dolgozók környezeti hatásoknak, illetve fizikai, kémiai, biológia hatásoknak való kitettségével, a szántóföldön közlekedő gépek eseti meghibásodásaival, karbantartásaival, műszaki feltételeivel, zaj- és kémiai veszélyeivel, a dolgozók stresszével – ez mind-mind munkavédelmi kihívás… A megoldás? Megfelelő oktatási és képzési rendszer, helyes vezetői hozzáállás, megfelelő munkakörülmények biztosítása, folyamatos karbantartás, fejlesztés, modernizálás, automatizálás, egyéni védőeszközök biztosítása.