Csodálkozást, hitetlenséget és néha a puszta horror emlegetését váltotta ki 25 évvel ezelőtt, 1997. február 22-én az első sikeres klónozás bejelentése. Dolly, a bárány került az újságok címlapjára és bizony heves reakciókat váltott ki.
Negyed évszázad telt el a klónozott bárány, Dolly születésének híre óta, az információ akkor megrázta a tudományos világot, és hatalmas vitát váltott ki. Sok akkori félelem nem vált be. Az áttörés fantáziákat, reményeket és félelmeket táplált – amelyek közül sok alaptalannak bizonyult. A Der Spiegel német hetilap címlapján Adolf Hitler, Albert Einstein és Claudia Schiffer klónjai masíroztak például.
A neves német immunológus és genetikai kutató, Klaus Rajewsky úgy gondolta, hogy a szenzáció egy laboratóriumi hiba eredménye. „Még mindig nem hiszek abban, hogy testsejtekből lehet embriót klónozni” – mondta egy szakértői konferencián három héttel azután, hogy az áttörés ismertté vált. De ő volt az, aki tévedett.
25 évvel később a dolgok azért megnyugodtak. Az Edinburghi Egyetem Roslin Intézete, ahol eredetileg Dollyt létrehozták, már nem végez klónozást. Ennek ellenére az intézet igazgatója, Bruce Whitelaw hálás azért, hogy Dolly felkeltette a tudomány iránti érdeklődést.
„A biológiát vitte el a reggeli- és vacsoraasztalra, a buszozásra és mindenhova. A közérdeklődés és a közvélemény megnövekedése valószínűleg Dolly egyik legnagyobb öröksége” – mondta a tudós, akit a német Proplanta agrároldal idézett.
Dolly alkotásának tudományos értéke, ellentétben azzal, amit negyedszázaddal ezelőtt a címek sugalltak, kevésbé abban rejlik, hogy egy egyed genetikailag azonos másolatát hozták létre. Valószínűleg fontosabb volt annak bizonyítása, hogy a szervezetben már meghatározott funkciót betöltő testsejtek visszaalakulhatnak úgynevezett őssejtekké, amelyek funkciója még nem tisztázott.
Dolly valójában 1996. július 5-én született Edinburgh-ban. Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével egy kutatócsoport egy nem megtermékenyített, de érett petesejt magját eltávolította, és a klónozni kívánt élőlény sejtmagját (egy emlőmirigy sejtjét) ültették helyébe. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, míg a sejtmagot egy finn dorset fajtájútól, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye – szerepel a Wikipédián. A sikeres kísérletről 1997. február 23-án tett hivatalos bejelentést az edinburghi Roslin kutatóintézet. A bárány nevét Dolly Parton amerikai country-énekesnőről kapta, akinek keblei „mély benyomást” tettek az emlőmirigy-sejtből klónozott jószágot létrehozó kutatókra.
Dolly 2001-ben egy birkáknál nagyon gyakori betegséget kapott el, ám immunkezeléssel sikerült meggyógyítani. Végül 2003-ban pusztult el, 6 éves korában. Halála után kitömték, és Edinburgh-ban kiállították.
A klónozás jelenleg főként a kereskedelmi szektorban folyik. Többek között a különösen kívánatos tulajdonságokkal rendelkező haszonállatok szaporításáról van szó, például verseny- vagy pólósportra használt lovak tenyésztésekor.
Kiemelt kép: Wikipédia
