Állattenyésztés

A csirkefogyasztás 70 százalékkal nőtt 30 év alatt

Agrofórum Online

A farmokon élő 30 milliárd szárazföldi állat közül 23 milliárd a csirke. A súlyuk pedig az elmúlt évtizedekben látványosan 0,9 kilogrammról mára 4,2 kilogrammra növekedett.

Világszerte csirkék millióit tenyésztik olyan körülmények közt, hogy az állatok ezrei ülnek saját ürülékük halmán. A tenyésztelepek létesítményeit többnyire csak a szárnyasok levágását követően takarítják ki, ami azt jelenti, hogy gyakran ammóniás égési sérüléseket szenvednek, és nehezen nőnek a tollaik. Hangyák és kukacok másznak át azon állatok testén, amelyek nem jutottak el a vágásig. A csirkeipar néhány szakértó szerint egy piszkos üzlet, de egyben nyereséges is – írta a az angol The Economist. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) államaiban a sertés- és marhahús-fogyasztás változatlan maradt 1990 óta. A csirkefogyasztás azonban 70 százalékkal nőtt.

Az emberek annyi csirkét esznek, hogy a madarak a farmokon élő 30 milliárd szárazföldi állat közül már 23 milliárdot tesznek ki. Carys Bennett, a Leicesteri Egyetem munkatársa kollégáival nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a tenyésztett csirkék össztömege meghaladja a bolygó összes többi madarának együttes össztömegét. Jól mutatja a csirkehús népszerűségét, hogy Londonban például a sült csirkét árusító üzletek mindenütt jelen vannak. Sokukat amerikai államokról nevezték el, köztük van Kansas és Montana, a Kentuckyról nem is beszélve. A furcsa nevek azonban nem zavarják a fogyasztókat, a csirkeételek népszerűsége töretlen. Azon sem aggódnak sokat, hogy honnan származik az ételük és az milyen.

Érdekes tény, hogy egy 56 napos broiler csirke átlagos tömege 1957-ben még 0,9 kilogramm volt, de ez 1978-re 1,8 kilogrammra nőtt 2005-re pedig már 4,2 kilogrammot tett ki a körülmények és a takarmányok változása kapcsán.

Brojlernek neveznek minden olyan csirkét, amelyet kifejezetten hústermelés céljából tenyésztenek és nevelnek. A legtöbb kereskedelmi brojler négy és hét hetes korában éri el a vágási súlyt, bár a lassabban növekvő fajták körülbelül 14 hetes korban érik el a vágási súlyt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fűfehérje: új fehérjeforrás a tejágazatban?

2025. július 3. 14:10

Holland innováció: fűből nyert fehérje válthatja a szóját, miközben csökkentheti a nitrogénkibocsátást és a trágya mennyiségét.

Juhhimlő Romániában: mi következik?

2025. június 19. 14:10

Romániában először azonosították a juhhimlő vírusát. A betegség gyorsan terjed, és komoly gazdasági károkat okozhat az állattartóknak.

Drágulás jöhet a mézpiacon: súlyos kiesést jelentettek

2025. június 11. 11:10

Az ukrán méhészek gyenge évre és mézdrágulásra számítanak – az akácot elvitte a fagy, a napraforgó sem ígér sokat.

Modern állatmenedékek: miért hódít a plexi és a polikarbonát?

2025. június 4. 13:10

A plexi és a polikarbonát egyre népszerűbb választás az állattartók körében – nem véletlenül. Ezek a korszerű anyagok biztonságot, tartósságot és esztétikus megjelenést nyújtanak a kutyák, macskák, madarak vagy kisállatok számára kialakított otthonokban.

Elkészült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégia

2019. november 15. 14:03

Ha növelni akarjuk baromfitermék-kibocsátásunkat, a több évtizede épült baromfitartó telepek korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen.

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

A madárinfluenza nem okoz érdemi áruhiányt belföldön

2020. július 8. 12:18

A baromfiágazat kibocsátása 2019-ben folyó áron 939 millió euró, azaz 305 milliárd forint volt, amely 0,5 százalékkal haladta meg a 2018. évit.

Baromfiágazat: égető szükség lenne az exportra

2020. május 26. 06:37

Az exportra égető szükségünk lenne, a magyar baromfiágazat jelentősen külföldre termel. Az úgynevezett „nagyvevő országaink” részben Európában, részben Távol-Keleten vannak.