Állattenyésztés

A csirkefogyasztás 70 százalékkal nőtt 30 év alatt

Agrofórum Online

A farmokon élő 30 milliárd szárazföldi állat közül 23 milliárd a csirke. A súlyuk pedig az elmúlt évtizedekben látványosan 0,9 kilogrammról mára 4,2 kilogrammra növekedett.

Világszerte csirkék millióit tenyésztik olyan körülmények közt, hogy az állatok ezrei ülnek saját ürülékük halmán. A tenyésztelepek létesítményeit többnyire csak a szárnyasok levágását követően takarítják ki, ami azt jelenti, hogy gyakran ammóniás égési sérüléseket szenvednek, és nehezen nőnek a tollaik. Hangyák és kukacok másznak át azon állatok testén, amelyek nem jutottak el a vágásig. A csirkeipar néhány szakértó szerint egy piszkos üzlet, de egyben nyereséges is – írta a az angol The Economist. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) államaiban a sertés- és marhahús-fogyasztás változatlan maradt 1990 óta. A csirkefogyasztás azonban 70 százalékkal nőtt.

Az emberek annyi csirkét esznek, hogy a madarak a farmokon élő 30 milliárd szárazföldi állat közül már 23 milliárdot tesznek ki. Carys Bennett, a Leicesteri Egyetem munkatársa kollégáival nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a tenyésztett csirkék össztömege meghaladja a bolygó összes többi madarának együttes össztömegét. Jól mutatja a csirkehús népszerűségét, hogy Londonban például a sült csirkét árusító üzletek mindenütt jelen vannak. Sokukat amerikai államokról nevezték el, köztük van Kansas és Montana, a Kentuckyról nem is beszélve. A furcsa nevek azonban nem zavarják a fogyasztókat, a csirkeételek népszerűsége töretlen. Azon sem aggódnak sokat, hogy honnan származik az ételük és az milyen.

Érdekes tény, hogy egy 56 napos broiler csirke átlagos tömege 1957-ben még 0,9 kilogramm volt, de ez 1978-re 1,8 kilogrammra nőtt 2005-re pedig már 4,2 kilogrammot tett ki a körülmények és a takarmányok változása kapcsán.

Brojlernek neveznek minden olyan csirkét, amelyet kifejezetten hústermelés céljából tenyésztenek és nevelnek. A legtöbb kereskedelmi brojler négy és hét hetes korában éri el a vágási súlyt, bár a lassabban növekvő fajták körülbelül 14 hetes korban érik el a vágási súlyt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Madárinfluenza után: olcsóbb lehet a csirkehús ősszel

2025. október 8. 13:10

Brazília ismét madárinfluenza-mentes, így újraindulhat a baromfiexport az EU-ba – ez árnyomást gyakorolhat az európai piacra.

13 000 sertés pusztult el egy pillanat alatt, felfoghatatlan tragédia történt

2025. október 7. 09:10

Elképzelhetetlen gazdasági kárt szenvedett az az állattenyésztő gazdaság, amely 13 ezer sertést és 8 istállót veszített el hihetetlenül rövid idő alatt.

2 milliós kárt okozott a juhtenyésztő figyelmetlensége, több tucatnyi állata veszett oda

2025. október 5. 09:10

Nem mindennapi dolog okozott jelentős juhpusztulást, erre minden tenyésztőnek oda kell figyelnie.

2,3 millió forintos büntetés egy sertéstartónak, nem tudta kijátszani a hatóságokat

2025. október 3. 09:10

Az állatjóléti intézkedések kiszélesítése üdvözlendő dolog, még akkor is, ha ez pluszmunkát, pluszterheket jelent a gazdáknak.

A beszállítók felkutatása sem egyszerű feladat

2021. november 13. 05:36

Széles Zoltánnal, a Széles Húsüzem tulajdonosával a biotermékek forgalmazásának lehetséges buktatóiról, tapasztalatairól beszélgettünk, no meg arról, hogy miért van az, hogy osztrák biocsirke kerül a magyar asztalra.

Élő online valóságshow-t indít a Nébih

2019. március 28. 07:47

A „Túlélő tojások” az első olyan valóságshow, melynek főszereplői állatok, nevezetesen csirkék, vagyis kezdetben tojások.

A madárinfluenza nem okoz érdemi áruhiányt belföldön

2020. július 8. 12:18

A baromfiágazat kibocsátása 2019-ben folyó áron 939 millió euró, azaz 305 milliárd forint volt, amely 0,5 százalékkal haladta meg a 2018. évit.

Baromfiágazat: égető szükség lenne az exportra

2020. május 26. 06:37

Az exportra égető szükségünk lenne, a magyar baromfiágazat jelentősen külföldre termel. Az úgynevezett „nagyvevő országaink” részben Európában, részben Távol-Keleten vannak.