A fogyasztók elsöprő többsége itthon és Európában is azt akarja, hogy szigorúbb szabályok védjék az élelmiszertermelés céljából tartott állatokat, és elvárja, hogy az uniós döntéshozók végre cselekedjenek – derül ki egy friss, 8 uniós országban végzett fogyasztóvédelmi kutatásból, melyben magyar fogyasztókat is kérdeztek.
Itthon a Tudatos Vásárlók Egyesülete közreműködésével zajlott a kutatás, apropója pedig az volt, hogy a területet szabályozó uniós jogszabályokhoz 2009 óta nem nyúltak, és az Európai Bizottság korábbi vállalása ellenére 2024 végére mindössze néhány terület újragondolását ígéri.
A felmérésben országonként 1000 fogyasztót kérdeztek meg 2023 novemberében. Az eredmények Európa szerte összecsengenek:
- 10-ből 9 uniós fogyasztó támogatja, hogy a haszonállatok jólétét új jogszabályokkal javítsák az EU-ban. Itthon 84% támogatja a jogszabályok szigorítását. Többek közt nagyobb életterek biztosítását, a ketrecrendszerek és a csonkítások betiltását tartják időszerűnek.
- Vásárlóként többet szeretnénk tudni arról, hogyan tartják a haszonállatokat.
- A tartási módot megbízható címkéken szeretnénk látni a termékeken (hasonlóan a tojás kódolásához)
- Amellett, hogy a haszonállatoknak jobb életet akarnak, több mint 80 százalékuk véli úgy, hogy az erre való áttérésnek egyaránt méltányosnak kell lennie a gazdák és a fogyasztók számára.
„A jelenleg érvényben lévő szabályozások több évtizedesek, a vásárlók szigorúbb szabályokat követelnek. Olyan sürgető problémákat kellene rendezni, mint például a hímivarú malacok kasztrálása, a csonkolás (csőr, szárny, farok), a ketreces tartás, a borjak anyjuktól való elválasztása közvetlenül a születés után.
Vagy például az, hogy a természetellenesen gyors növekedésre szelektált csirkék lényegében nem tudnak lábra állni, mert a lábuk nem képes megtartani a saját súlyukat” – mondta el Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetője.
Miért épp most?
A felmérés előzménye, hogy az Európai Bizottság „A termelőtől a fogyasztóig” (Farm to fork) stratégiában vállalta, 2023 végére felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő botrányosan régi, 2009-es uniós állatjóléti jogszabályokat.
A haszonállatok jóléte ráadásul nem csak etikai, hanem élelmiszerbiztonsági kérdés is: az állatok jóléte, az állatok egészsége és az élelmiszerekkel terjedő betegségek között szoros a kapcsolat, mivel a stressztényezők, a rossz életkörülmények miatt az állatok fokozottan fogékonyak a fertőző betegségekre.
A Bizottság 2024 végére mindössze annyira jutott, hogy a 2024-re szóló munkaprogramjában csak házi kedvencek (kutyák, macskák) jólétéről, illetve az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslatot fogja közzétenni, mondván, több értékelésre és párbeszédre van szükség a haszonállatok jólétének új szabályozásához.
Miben várnak változást a vásárlók?
A most nyilvánosságra hozott BEUC-felmérésben többek közt a következőket várják el a húsfogyasztók:
- Jobb címkézést: 4-ből 3 (72%) vásárló szeretné, ha a tojásokéhoz hasonló módon más termékeken is látható lenne az előállítás módja. A tojás esetében már Európa szerte megszoktuk a tartást mutató jelöléseket, az emberek 3/4-e ugyanígy a hús- és tejtermékek esetében is tájékoztatást szeretne arról, hogyan nevelték az állatokat, mivel úgy érzik, hogy nem tudnak eleget.
- Alaposabb tájékoztatást: a válaszadók 64 százaléka (itthon 62%) érzi úgy, hogy alacsony tájékozottsággal rendelkezik az állatjóléti kérdésekben. A kutatás rámutatott, hogy egyes esetekben még túl is becsülik a tájékozottságuk szintjét, ami egyértelműen sürgeti a terület rendezését.
- Állattenyésztők támogatását: Európa szerte 78% ért egyet abban, hogy a kívülről importált állati eredetű termékek esetében ugyanolyan szabályozásra lenne szükség, mint az uniós gyártásúakra. Ezzel együtt az Európai Unió felé elvárás, hogy ösztönözze és támogassa a farmerek azon törekvéseit, hogy javítsák az élelmezésre szánt állatok tartási körülményeit.
- Az állatjóléti zöldre festés leállítását: A felmérésből kiderült, hogy kevéssé bízunk, bíznánk a vállalatok állításaiban, abban, hogy a valós tartási viszonyokat mutatják a termékeken látható képek. Ráadásul, a vásárlók tartanak attól, hogy az egyéb termékeknél már ismert zöldre festés módszere az állatjóléti állításokba is beszivárog: 84%-uk negatívan reagálna az állatjóléti zöldre festésre.
A kutatás arra is rámutat, hogy 10-ből 7 fogyasztó hajlandó többet fizetni a magasabb állatjóléti előírásokért, de különböző mértékben. Bár a fogyasztók igen nagy többsége fontosnak tartja az állatjóléti előírások javítását, az uniós és nemzeti kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az átállás költségei méltányosan oszoljanak meg, és ne csak a fogyasztókra háruljanak.
A nagy többség (74%) azt szeretné, ha az EU pénzeszközöket biztosítana a gazdáknak a magasabb állatjóléti előírások bevezetéséhez. Itthon a fogyasztók 64% várja el ugyanezt.
„A legtöbb európai ország túlfogyasztja a húst, azaz a szükségesnél többet eszünk belőle, pedig kevesebb, de jobb állati termékek fogyasztása nemcsak a fogyasztók egészségének, hanem az éghajlatnak és az állatoknak is jót tenne.
Az iparnak, a kiskereskedőknek és az élelmiszer-szolgáltató szektornak többet kellene tennie azért, hogy a fogyasztók számára a megfizethető, egészséges és kényelmes növényi alapú lehetőségek szélesebb választékát kínálja” – áll az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) főigazgatójának, Monique Goyens-nek a közleményében.
A jelentés további részletei megtalálhatók a www.tudatosvasarlo.hu oldalon
(Fotó: Pexels/Pixabay)
