Az afrikai sertéspestist (ASP) eddig csak vaddisznókban észlelték Magyarországon. A házisertés-állomány megóvását egy új jogszabály is segítheti. Az ASP rövidtávon bizonytalanságokat okozott a sertéságazatnak, de összességében nem billentette meg.
Mindeddig sikerült megakadályozni a fertőzés átterjedését a házisertésekre – mondta néhány napja a Magyar Nemzet megkeresésére Kiss György, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének társelnöke, a Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Azonban kedvezőtlennek nevezte, hogy több elhullott vaddisznóban már kimutatták a vírust. Egyfelől jelentős terhet ró az állattartókra a költséges védekezés, másfelől több környező országban, például Szlovákiában eddig nem mutatták ki a fertőzést a vadállományban.
Az afrikai sertéspestis sertésszektort fenyegető veszély téma volt a legutóbbi Pápai Agrárexpón megtartott Nyugat-magyarországi Agrárfórumon is. Itt Vajda Lajos, a NÉBIH állategészségügyi és állatvédelmi igazgatója is megerősítette, hogy a hazai sertésállományt elkerülte az ASP, ugyanakkor jelezte, hogy a hatékony védekezés feltétele, hogy a leginkább sérülékeny, kevés állatot tartó háztáji gazdaságok is magas szinten tartsák be a járványügyi előírásokat. Az alacsony biológiai biztonságú telepek a többi állattartóra is veszélyesek, ezért indokolt, hogy akár további jogszabályi előírásokkal is növeljék a védekezés hatékonyságát.
Ázsiai káosz
Az óvatosság már csak azért sem árt, mert az elmúlt napokban feltételezhetően Romániából – ahol az ASP vaddisznóban és házisertésben egyaránt jelen van a betegség – átvándorolt fertőzött vaddisznók tetemeire bukkantak a NÉBIH szakemberei Hajdú-Bihar megyében.
A betegség most leginkább Ázsiában burjánzik. A pápai fórumon Dúl Udó Endre, a NAK sertéságazatért felelős szakértője elmondta Kínában több, mint 1,2 millió sertést kellett kényszerből leölni – a különböző előrejelzések alapján összességében akár 30-40 százalékkal csökkenhet a sertésállományuk –, de már a szomszédos és a közeli országokban is regisztrálták az ASP-t. (Az ENSZ FAO néhány héttel ezelőtti jelentés szerint a 2019. január 15-i első észlelés óta Mongólia 6 tartományában 105 gazdaságot érintett a betegség. Mongólia teljes sertésállományának több mint 10 százaléka pusztult el vagy került leölésre az ASF kitörése miatt. Mióta a vietnámi agrártárca 2019. február 19-én megerősítette az ASF kitörését, 23 tartományban jelentették a betegséget és több mint 89 ezer sertés pusztult el vagy lett kivágva. A kambodzsai mezőgazdasági minisztérium jelzése szerint az év eleji észlelés idején 400 sertés pusztult el.) A kamara szakértője hozzátette, mindez a kereslet élénkülését hozta az élősertés-világpiacon.
Kiss György (aki a NAK sertéspiaci monitoringbizottságának is tagja) kiemelte, óvatosságra intő tényező, hogy a betegség elleni védekezés rendkívül költséges, az állattartóknak szigorú előírásokat kell betartaniuk. Úgy vélte, a fogyasztói árakban – szintén a világpiaci folyamatok miatt – a következő időszakban enyhe, majd a későbbiekben akár további robbanásszerű áremelkedés is végbemehet.
Jelenleg a szereplők még próbálják tartani a jelenlegi árakat, ugyanakkor a járvány okozta piaci folyamatok jelentős árfelhajtó hatással bírnak. Kiss György hozzátette: a magyar állattartók ezekből a folyamatokból akkor profitálhatnak, ha továbbra is sikerül féken tartani a járványt, továbbá ha a megnyílnak a távol-keleti, a kínai, a japán és a dél-koreai piacok.
Rosszban a jó
Az Atradius hitelbiztosító néhány nappal ezelőtt kiadott ágazati elemzése emlékeztet arra, hogy Magyarország élősertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt az elmúlt időszakban. Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent az ASP miatt, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak. A sertéshúsimport volumene 11 százalékkal nőtt, értéke viszont egy százalékkal csökkent. A sertéshús 63 százaléka Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott. A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első tíz hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legfőbb exportpiacok Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Az exportpiac viszont így is egyharmadával csökkent az afrikai sertéspestis következtében, az Ázsiába szánt termékeket pedig a cégek más csatornákon keresztül és csak áron alul tudták értékesíteni. Továbbá magasabbak voltak a vállalatok logisztikai, fuvarozási és finanszírozási költségei is.
Szigeti Krisztina kockázatkezelési vezető szerint a következő időszaktól az ágazati szereplők az exporttilalmak enyhítését várják.
– Idén januárban Szingapúrral is megszületett a regionalizációs megállapodás, így az afrikai sertéspestis hazai vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára – mondta a kockázatkezelés vezető. Hozzátette, a piac hasonló megállapodásokat vár más ázsiai országokkal is, Kínában már komoly veszteségeket okozott az ottani sertéspestis kitörése, és így a korábbinál nagyobb importra szorul. Ez elősegítheti a jelenleg egész Magyarországra kiterjedő exporttilalom módosítását.
Az Atradius elemzése rögzíti, hogy Magyarországra a legnagyobb állategészségügyi kockázatot a szomszédos Románia jelenti, ahol a házisertésekre is átterjedt a betegség. Ez ugyanakkor lehetőség is a magyar vállalatok számára, így a magyar élősertés-export 73 százalékkal, a húsexport 14 százalékkal emelkedett Romániába az elmúlt időszakban. A forgalmazók mégsem maradéktalanul elégedettek, a fizetési fegyelem jóval lazább a román piacon, mint korábban Ázsiában.
A hitelbiztosító szerint az ASP rövidtávon bizonytalanságokat okozott az ágazatnak, de összességében nem billentette meg, és a hazai sertésállomány mennyisége sem változott számottevően. Ugyanakkor a 2016-os madárinfluenza által okozott károkkal vetekszik a sertéspestis okozta kár, Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések miatt elveszítette a piacainak 30 százalékát.
Az elemzés szerint az elmúlt években javult a sertéságazat versenyképessége, illetve a szektor szereplői többnyire már előre felkészültek az afrikai sertéspestis megjelenésére és meghozták a szükséges megelőző intézkedéseket. Szigeti Krisztina úgy vélte, az ASP megjelenésétől a piaci konszolidáció és integráció gyorsulása várható, a nagyobb cégek gyorsabban nőhetnek, a kisebbek vagy kevésbé hatékonyabbak pedig lemorzsolódhatnak.
