Húsvét előtt néhány héttel megindultak a magyar bárányszállítmányok Olaszország irányába. A mennyiség azonban évről-évre apad, aminek oka természetesen összetett. A legtöbb állattartó folyamatosan csökkenti juhállományát. Nincs ez másképp Megyesi Elemér három megye határán fekvő családi gazdaságában sem. A Hajdú-Bihar megyei, tiszagyulaházai tanyában egykor 1000 juh is szaladgált, 2019 áprilisának első napjaiban azonban már csak mindössze 365 darab.
„A legnagyobb és legfontosabb probléma, hogy lassan nincsen állatgondozó, nincsen szakember, aki foglalkozna a juhokkal. A juh kényes jószág, a négy lábát folyamatosan ápolni kell, és ha egy kisbárány karácsony másnapján hajnali két órakor születik meg, akkor kell ellátni. Ehhez nagyon nagy gondoskodás és odafigyelés szükséges, amire nem mindig van elég ember” – mondta el az Agrofórum kérdésére Megyesi Elemér családi gazdálkodó, aki hangsúlyozta, hogy nagyon nagy szükség lenne a juhászati szakképzés fejlesztésére és támogatására, hogy legyen utánpótlás az ágazatban.
A bárány ára stagnál, az input árak növekednek
A Megyesi család gazdaságában, ahol nagyjából 500 hektáron folyik a szántóföldi munka is, korábban a három nagy ünnepre koncentráltak leginkább. Húsvét mellett az olasz Feragustora, valamint karácsonyra volt választási bárány, ám az elmúlt években próbálnak októberben, novemberben is értékesíteni, akkor ugyanis magasabbak az felvásárlási árak.
„A bárány árával az a probléma, hogy ezelőtt tíz évvel sem kaptunk érte sokkal kevesebbet mint most. A begyűrűző árak, a munkabér, az input költségek, a közterhek, a gyógyszerek ugyanakkor drágultak. A választási bárányt húsvét előtt nettó 900-950 forintért lehet értékesíteni, ami ezekhez a költségekhez nem elég. Tavaly volt egy felfelé lendülés, de ez valahogy húsvétra nagyon megtorpant” – tudtuk meg a szakembertől, aki hozzátette, hogy idén úgy jött ki a lépés, hogy nagyjából száz darab bárányt tudtak eladni a Hunland Kft.-nek, ahonnan az állatok főként Olaszországba kerültek. „Jó a munkakapcsolatunk a céggel, korrektül hozzák a tápot, viszik a bárányt” – fogalmazott Megyesi Elemér.
Juhok helyett húsmarhák
Országosan megfigyelhető, hogy a juhállomány csökkenésével párhuzamosan egyre inkább nő a húsmarhák száma a hasonló gazdaságokban. Ez nem véletlen, hiszen például a Tiszagyulaházán tartott charolais marhák kevésbé kézimunkaigényesek.
„Azt tapasztalom, és más gazdával is beszélgetve is azt látom, hogy a juhok létszámának csökkentésével párhuzamosan sokan növelik a húsmarha-állományukat. Azoknak ugyanis kevesebb a kézimunkaigénye, hiszen sokkal több feladatot elvégezhetünk géppel. A három mázsás bikák ára nagyjából 900-1000 forint, és Törökország felé mennek” – magyarázta az állattartó szakember, aki azt is elárulta a kérdésünkre, hogy miért éppen a charolais fajta mellett döntöttek. Mint fogalmazott, többen is ezt javasolták a számukra, hiszen hiába igényesebb és magasabb költségigényű húsmarha, ha probléma lesz a piacon, akkor is könnyebben eladható lesz.
Az egyre növekvő marhaállomány árnyékában azonban attól nem kell félni, hogy Tiszagyulaházán teljesen megszűnnek a bégetéstől hangos hajnalok. „Nekem 30 éve van juhom. Nem vagyok juhász, nem tartom magamat annak, de a feleségem családja juhászfamília volt. Így alakult ki a juhszeretet nálunk. Én azt mondom, hogy amíg élek és dolgozni fogok, ezen a telepen mindig lesz juh. Az, hogy mennyi, az egy másik kérdés” – zárta beszélgetésünket Megyesi elemér.