Dániában évente összesen 73 tonnányi antibiotikummal kezelik a sertéseket, ez az ország antibiotikum-használatának bő felét jelenti. A mennyiség most a negyedére csökkenhet.
A sertéstartó nagyhatalomnak számító Dániában készült egy olyan érdekes és hasznos tanulmány, amelynek alighanem a magyar állattartók is jó hasznát vehetik. A skandináv országban – hozzánk hasonlóan – hamarosan szintén választásokat tartanak, és ott már kampánytémává is emelték, hogy az évi 30 millió előállított sertés nem egyértelműen szolgálja az állampolgárok érdekeit, akiknek a jószágtartás negatív következményeit is viselniük kell.
Az antibiotikum-használat szintén rengeteg kérdést vet fel az ágazatban, és most úgy tűnik, hogy a baktericid (baktériumölő) hatású szerek alkalmazását jelentős mértékben csökkenteni lehet. A malacok elválasztása idején meglehetősen gyakran jelenik meg tünetként a hasmenés, márpedig ebben az időszakban akár 75 százalékkal is visszafogható a kiadagolt antibiotikumok mennyisége, ha a problémát időben észreveszik, és egyedileg kezelik.
A kulcs tehát az, hogy a malacállományt ne egységes tömegként kezeljék a tenyésztők, hanem próbáljanak szakítani a bevett – helytelen – gyakorlattal, bár ez kétségkívül több vesződséggel jár. A jelenlegi eljárás szerint a malacokat 3-4 hetes korukban választják el a kocáktól, majd az almokat együttesen tartják tovább. Alighanem ez rejti a legnagyobb kockázatot, ez a legfőbb kiváltó ok a hasmenéses tüneteknél.
Súlyos stresszhelyzet
A probléma nem véletlenül ebben az átmeneti időszakban üti fel legtöbbször a fejét, sőt már-már általánosnak is mondható, a tenyésztők rutinként kezelik. A malacok stresszhelyzetbe kerülnek az anyától való eltávolítással, illetve az idegen társak érkezésével, ráadásul azokban a napokban, hetekben kellene átállnia az emésztőrendszerüknek a tejről a szilárd táplálékra. Dániában évente összesen 73 tonnányi antibiotikummal kezelik a sertéseket, ez az ország antibiotikum-használatának bő felét jelenti.
Egy friss tanulmány szerint a malacoknak adott baktériumölő szerek mennyisége már rövid távon is számottevően csökkenthető. Jens Peter Nielsen, a Koppenhágai Egyetem professzora, a kutatás egyik résztvevője szerint gyorsan kell lépnünk ez ügyben, hiszen a túlzásba vitt antibiotikumos kezelések rezisztenciához vezetnek. Az ellenállóvá vált baktériumok miatt évente mintegy 1,3 millió ember hal meg világszerte (2019-es adatok szerint).
Dániában a malacoknak általában az ivóvizükbe keverik ezeket a szereket, így nemcsak a beteg példányokat, hanem az egész állományt kezelik. Pedig a kutatások szerint az állatok nagyjából 1 százaléka szorul valóban kezelésre naponta, ezért az egyedi kezelések lennének az ideálisak. Jens Peter Nielsen és csapata mindezt ki is próbálta, és ezzel a módszerrel 70–75 százalékos csökkenést értek el az antibiotikum-használatban. Közben az állomány is egészséges maradt, az enyhébb lefolyású hasmenések általában spontán gyógyultak.
Négyfajta kezelést is kapnak néhol a malacok, nem mindegyik indokolt:
