Magyarország mellett más országokban is lesznek hamarosan országgyűlési választások, Dániában például egészen újszerű dolog vált kampánytémává.
Több európai országban is változhat a politikai felállás a közeljövőben, a jó ideje zajló választási kampányok azonban államonként más-más témákat kapnak fel. Magyarországon áprilisban kerül sor az országgyűlési választásokra, Dániában pedig valamivel hamarabb, március 24-én, és a skandináv országban indulók rendkívül érdekes állásfoglalásokkal próbálják a maguk javára billenteni a közvéleményt.
Dániában jó ideje politikai téma a sertéstenyésztés helyzete, jövője, így nem csoda, hogy a mostani kampányban is élénk vita bontakozott ki körülötte. A környezetvédő és állatjóléti szervezetek új szövetséget is kötöttek, megkérdőjelezve az ágazat jelentős bevételt termelő, ám exportorientált rendszerét.
A politikai formáció úgy gondolja, hogy a dán emberek kénytelenek a legnagyobb terheket cipelni, és viselni a gazdasági és morális következményeit egy olyan ágazatnak, amely elsősorban külföldre termel, vagyis túlságosan is más országbeli állampolgárok javát szolgálja. Dániában évente 30 millió sertést állítanak elő, ezek nagy része viszont nem a hazai fogyasztást elégíti ki, hanem főleg Németországba, Lengyelországba és Kínába exportálják.
A környezetszennyezés és az állatjóléti problémák viszont náluk maradnak az országban. Dániában komoly gondot jelent a nitrátszennyezés a talajvízben (a sertéstrágya elhelyezésének következményeként), valamint az algásodó, oxigénhiányossá váló fjordok. Az intenzív állattenyésztés, bár jó néhány állatjóléti szempontot is figyelembe vesz, összességében komoly erkölcsi dilemmát okoz a dán társadalomban.
A környezetvédő és állatjóléti szervezetek szövetsége úgy látja, hogy a dán emberek most történelmi lehetőséget kaptak annak eldöntésére, akarják-e országukban az intenzív állattenyésztés folytatását. Az ágazat természetesen visszautasítja a „zöldek” vádjait, az olyan állatjóléti intézkedéseket kiemelve, mint például az önkéntes kezdeményezések a farokkurtítás mellőzésére. Ha az egy kilogramm hús előállítására vonatkozó szén-dioxid-lábnyomot nézzük, akkor pedig a dán sertéságazat a legalacsonyabb értékekkel büszkélkedhet globális összehasonlításban.
Bepillantás a dán sertéságazatba:
