Állattenyésztés

Elstartolt a GINOP projekt Kaposváron

Agrofórum Online

A rektori tanácsteremben nem maradt üres szék január 17-én azon a Projektindító megbeszélésen és sajtótájékoztatón, amelyre a Kaposvári Egyetem vezetése invitált bennünket.

A tanácskozást Prof. Dr. Szávai Ferenc rektor nyitotta meg, aki köszönetet mondott azoknak a kollégáknak, külsős és saját munkatársainak, akik a pályázatban részt vettek, és hozzájárultak annak eredményességéhez.

Dr. Borbás Zoltán kancellár reményét fejezte ki, hogy a program eredményes lesz, és a célkitűzésének megfelelően valósul meg az egész mezőgazdaság javára.

Prof. Dr. Németh Tamás projektvezető, akinek meghatározó szerepe volt a projekt indításában, felhívta a figyelmet arra, hogy a célkitűzések csak úgy és akkor valósíthatók meg, ha a programban résztvevő valamennyi közreműködő maximálisan teljesíti a vállalt feladatait, és egymással összefogva valósítják azt meg.

*

Ezután következett a projekt bemutatása, amely Prof. Dr. Tossenberger János dékán, szakmai vezető előadásával kezdődött, majd a konzorciumi tagok bemutatták az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának társfinanszírozásával megvalósuló, GINOP-2.3.4-15-2016-00005 számú projektjét, melynek címe: „Klimatikus változásokhoz adaptált növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztése a fenntartható mezőgazdaság és a minőségi élelmiszer-előállítás megvalósítása érdekében, intenzív termelési környezetben”.

*

A projekt szakmai vezetője kifejtette, hogy a napjainkban zajló klímaváltozás olyan, előre nehezen prognosztizálható kihívások elé állítja a hazai agráriumot, amelyek a konvencionális termelési eljárások változatlan formában történő alkalmazása mellett veszélyeztetik az élelmiszer-alapanyagok biztonságos és rentábilis előállítását. Ennek következtében elengedhetetlen olyan növénytermesztési-, állattenyésztési és takarmányozási technológiák/technológiai variánsok tudományos alapon történő kidolgozása, amelyek alkalmazásáról a rapid módon változó klimatikus környezet jellemzőinek ismeretében lehet dönteni. Szükséges a teljes termelési lánc („farm to fork”) vizsgálata, a kritikus pontok meghatározása, hogy az előállításra kerülő növényi és állati eredetű termékek mennyiségét és minőségét élelmiszer, ill. takarmánybiztonsági szempontból garantálni lehessen.

A projekt szakmai programja ezekre a jól definiált piaci igényekre kíván reflektálni, a kutatási alprogramok a fentiekben ismertetett problémafelvetésekre keresik a megoldásokat, amelyeket az ipari partnerek szolgálatába kívánnak állítani.

A projektben tervezett célokat a konzorciumi tagok 48 hónap alatt, négy részprojekt és összesen 31 kutatási feladat keretében kívánják megvalósítani.

*

A részprogramok közül kiemelkedett az állattenyésztés fejlesztése, amelynek részleteiről Orbán Attila, a Bábolna TETRA Kft. igazgatója számolt be. A részprojekt in ovo- és posztkolosztrális takarmányozási technológiák fejlesztését, bevezetését tűzte célul monogasztrikus (baromfi-, és sertés) állatfajok részére. További cél a változó klimatikus viszonyok hatásait toleráló baromfi hibrid(ek) nemesítése, a hőstressznek ellenálló(bb) gazdasági haszonállat fajok (pl. szarvasmarha) elterjesztése, és ezen állatfajok igényeihez adaptált tartási és takarmányozási technológiák fejlesztése.

*

A növénytermesztéssel kapcsolatos részprojekt felelőse Gyenei Ferenc, a Dalmand Zrt. igazgatója adott tájékoztatást a vállalt feladatokról.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kompenzáló növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási technológiák fejlesztését tervezik a legfontosabb hazai növénykultúrák (kukorica, kalászos gabona, napraforgó, repce) és gazdasági haszonállatfajok (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, nyúl, hal) esetében.

A klímaváltozással összefüggésben, a takarmánybiztonság javítását célzó agrotechnológiai és növény-monitoring rendszerek fejlesztését tervezik. A részprojekt konkrét célja precíziós elven nyugvó növénytermesztési-, állattenyésztési és takarmányozási technológiák fejlesztése, bevezetése, illetve bevezetésre történő előkészítése. A munka során az agrometeorológiai K+F tevékenységgel párhuzamosan vizsgálni kívánják a növényegyed és növényállomány biofizikai változásait, meghatározásra kerülnek a látható, közeli és közép infra tartományban mért spektrális értékek. A felállított indexek közötti összefüggések integrálásra kerülnek a technológiafejlesztő munka során.

*

A negyedik részprojekt feladata, ahogy ezt bevezető előadásában a projekt szakmai programvezetője korábban kifejtette, az első három részprojekt eredményein alapuló, növényfajokra épülő agrotechnikai, takarmányozási monitoring technológia-prototípusok definiálása. Ezen részprojekt keretében kerülnek leírásra azok az állattartási és takarmányozási technológiák is, amelyek alkalmazásával extrém hőmérsékleti viszonyok mellett is jó minőségű, nagy élvezeti értékkel rendelkező állati termékek (hús, tej, tojás) állíthatók elő. A projekt megvalósítása során kialakításra kerülő termelési lánc a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ökonómiai és ökológiai szempontokat.

A projekt saját forrásokat is tartalmazó költségvetése: 5.915 millió forint, a megvalósítás időszaka: 2017. január – 2020. december 31.

(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A levegőbe fecskendezett mérge is veszélyes ennek a rovarnak, már Magyarországon is megjelent

2025. november 25. 09:10

Az emberrel szemben nem agresszívabb a hazai lódarázsnál az ázsiai változat, a méhpopulációkra viszont óriási veszélyt jelent.

Tejjel fűtenek egy gazdaságban, az ötlet csak első hallásra megbotránkoztató

2025. november 24. 09:10

Nincs szó félreértésről, sem pedig értékesítési nehézségből adódó „bosszúról”, egy német faluban szándékosan használnak újfajta módszert a fűtésre.

Elképesztő! A telep, ahol a galamboknak már semmi esélyük

2025. november 24. 07:10

A gazdák már majdnem feladták, amikor bevetettek egy döbbenetes módszert – a ragadozó madarak percek alatt rendet tettek a telepen.

Ez a kutyák kedvenc szava, sokat elárul házi kedvenceinkről

2025. november 21. 09:10

A kutyák nemcsak a szövegkörnyezet alapján találják ki az emberi szavak jelentését, de valóban értik is azokat. Melyik lehet a kedvencük?

Magnézium-szulfát adagolásával jobban híznak a malacok

2024. július 8. 14:40

Magnézium-szulfát hatására a szilárd táplálékra átállított szopós malacok nyugodtabbak és jobb a súlygyarapodásuk, mint magnézium-oxiddal.

Drágább lesz a hús és a tejtermék

2021. március 8. 10:00

A takarmányok világszerte tapasztalható 30-50 százalékos drágulása miatt mindenhol komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók. Ez az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik, és az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban.

Jöhet a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő takarmány

2021. november 21. 11:47

A szarvasmarhák erős üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő takarmány-adalékanyag elsőként kerülhet piacra Európában.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.