Csaknem 7 millió eurót költött az észak-németországi tartomány közigazgatása arra, hogy – az ismert közmondást kicsit kiforgatva – a haszonállat is megmaradjon, és a farkas is jóllakjon.
Minden őshonos növény- és állatfajnak megvan a maga szerepe a természet örök körforgásában, így a csúcsragadozóknak is, amelyek megakadályozzák más fajok egyedszámának túlzott mértékű növekedését.
Érdemes belegondolni, hogy ha eltűnik egy élőlény természetes ellensége, akkor az idővel túlszaporodik, elfogy a tápláléka, és betegségek tizedelik meg az állományt. Végeredményben a populáció összeomlik, ami minden más, ugyanabban az ökológiai rendszerben élő fajra hatást gyakorol.
Ne féljünk a farkastól
Így járt a farkas, az ember mellett sokáig a másik jelentős csúcsragadozó Európában, amelyet a túlvadászattal és az indokolatlan félelem, a rossz híre következtében majdnem teljesen kiirtottak. Szerencsére a rendszerben gondolkodásnak és a természetvédelmi törvényeknek hála a faj több országban újra képes volt magára találni, és örvendetes gyarapodásnak indult.
Ugyanakkor ez a haszonállataink – és azok tulajdonosai – körében kevésbé számít jó hírnek, hiszen a lassabb mozgású, sokszor menekülésre képtelen háziállatokat könnyebb levadászniuk a farkasoknak, mint az erdő szabadon élő vadjait.
Egyre súlyosbodnak a károk
A helyzet azokban az országokban, ahol a farkas viszonylag gyakorivá vált – Magyarországon csak kivételes esetben fordul elő farkas, és ahogy a tavalyi példa mutatja, azt is kilövik –, komoly problémákat okoz.
Alsó-Szászországban például 2023-ban 6,93 millió eurót (közel 2,7 milliárd forintot) költöttek a haszonállatok védelmére. Az összeg jelentős részéből olyan kerítéseket építettek, amelyek távol tartják a nagyragadozókat, amelyeknek ugyanakkor elég terük marad vadászni.
2023 végén Németországban 50 farkasfalkát regisztráltak, valamint két egyedet, amelyek magányosan kóboroltak. Ezek a fokozott intézkedések ellenére is 1400 háziállatot öltek meg, ami a 2022-es évhez képest 30%-os emelkedést jelent.
Az az összeg is emelkedett, amit a gazdálkodók kártérítésként kaptak, ha a tulajdonukban lévő jószág megsérült vagy elpusztult farkastámadás következtében, a 2022-es 210 ezer euróról 2023-ban 240 ezer euróra.
(Fotó: Andrea Bohl/Pixabay)