Állattenyésztés

Gazdaságos megoldás: csirketakarmány-kiegészítő gombatönkből

Agrofórum Online

A brojlercsirkék előállítása során a takarmány költsége a teljes termelési költség 60-70%-át teszi ki, a gombatermesztésből származó tönk hulladékként pedig a teljes gombatömeg közel 30%-a. A kettő összekapcsolása csökkentheti mind a költségeket, mind a hulladék mennyiségét, különösen Pennsylvaniában, amely az Egyesült Államokban országos szinten vezető szerepet tölt be a brojlercsirke- és gombatermesztésben.

Hogy megtudják, hogy a gyakorlatban is működik-e az ötlet, a Penn State kutatócsoportja új tanulmányt készített. Ebben azt vizsgálták, hogy a brojlercsirketakarmány hulladéknak számító gombatönkkel való kiegészítése hogyan befolyásolja a csirkék növekedését és egészségi állapotát.

Kis mennyiségben bevált

A 21 napos kísérlet eredményei azt mutatják, hogy a legfeljebb 3%-nyi részarányt kitevő gombatörmelékkel etetett brojlercsirkék ugyanolyan ütemben növekedtek, mint a vizsgálatban részt vevő, gombakiegészítésben nem részesülő madarak, és az emésztésük nem változott. A kutatók megállapították, hogy a 4%-os és 5%-os kiegészítés lassította a növekedést, és megzavarta a madarak aminosav-emésztését.

„Az alacsony költségű nem hagyományos összetevők használata általános gyakorlattá vált a baromfitápok összeállításakor. Ezek közé az alternatívák közé tartozhatnak az emberi fogyasztásra használt élelmiszernövényekből származó melléktermékek is” – mondta a kutatócsoport vezetője, John Boney.

A vizsgálatban 480 brojlercsirke vett részt, amelyeket egy kereskedelmi keltetőből vásároltak a kelés napján. A madarakat véletlenszerűen választották ki, megmérték, csoportokba sorolták és hatféleképpen takarmányozták. A kontrollcsoport nem kapott gombakiegészítést; a többi csoport 1%, 2%, 3%, 4% és 5% százaléknyi gombatörmelékkel kiegészített takarmányt kapott. A kutatók a vizsgálatban részt vevő madarak aminosav emésztési képességét vizsgálták, és gondosan nyomon követték mindegyikük növekedését és egészségi állapotát.

Évi 93 ezer tonna gombatönk kerül a komposztba

A kutatáshoz szükséges gombatönköket egy délnyugat-pennsylvaniai kereskedelmi gombafarmról szerezték be, és a Penn State-re szállították. A tönköket egy kis gabonaszárítóban szárították meg, majd megfelelő méretűre őrölték, hogy a baromfitakarmányba lehessen adagolni.

Pennsylvania az Egyesült Államok első számú gombatermesztője. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálata szerint 2021 és 2023 között az országban termelt gombák 64%-át adta. A gombatermés hároméves átlaga az Egyesült Államokban 2021–23 között 321 601 tonna volt. A betakarítás során a gombafejet leválasztják és emberi fogyasztásra használják fel, míg a tönköt mezőgazdasági melléktermékként komposztálják. Átlagosan a tönkhulladék a teljes gombatömeg közel 29%-át teszi ki – jegyezte meg Boney.

„Ezért évente nagyjából 93 264 tonna gombatönköt komposztálnak – mondta. – A tönk rostos és bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek antimikrobiális és antioxidáns hatásúak. Tápláló és gyógyhatású tulajdonságai miatt a gombatönkhulladék használható takarmány-alapanyag lehet, amelyet korábban hulladéknak minősített anyagból állítanak elő. Ez különösen fontos Pennsylvaniában, amely az Egyesült Államokban a negyedik helyen áll a baromfitenyésztésben.”

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Karácsonyi süti xilittel: tudta, hogy a kutyának halálos méreg?

2024. december 17. 09:40

Karácsonykor sok kutya kerül xilitmérgezéssel állatorvoshoz. Miért veszélyes, és mit tegyünk, ha az eb beleevett a nyírfacukros süteménybe?

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

Itt a nyírbátori csoda: a szuper prémium minőségű lucernaszéna

2022. június 14. 14:34

A hazai piac egyelőre nem érett meg rá, de nyilvánvalóan ez lesz a jövő útja.

Nem hordunk össze tücsköt, bogarat! - Nagy lehetőség rejlik a rovarfarmok létesítésében

2018. október 20. 04:07

A mai nagy genetikai képességű állatok keveréktakarmányainak egyik fontos komponense a fehérjeforrás. A világ legtöbb országára – így Magyarországra is – jellemző, hogy nem képesek a fehérjetakarmány szükségletet saját termelésből fedezni. A probléma lehetséges megoldásának tűnik: a rovarok takarmányozási célú felhasználása.

Elkerülhető a baromfi-kannibalizmus? Hogyan?

2023. augusztus 27. 13:40

Az ártatlannak tűnő csipkedés, mészevés hamar átválthat kannibalizmusba, ha nem figyelünk a baromfiállományra. Megfelelő takarmányozással, a tartási körülmények javításával a probléma hatékonyan megelőzhető.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.