25℃ 17℃
június 11. Barnabás, Barangó
Állattenyésztés

Juhászat – kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése

Debreceni Egyetem - Sajtóiroda

A meglévő őshonos genetikai alap védelméről és szélesítésének lehetőségéről, valamint nemzetközi tapasztalatokról is szó volt azon a szakmai napon, amit juhtartóknak és -tenyésztőknek rendezett a Debreceni Egyetem AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete.

– A világ számos országa, köztük Magyarország is felismerte, hogy kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése a jövőre nézve. Egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hazai fajták, miután a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni, páratlan a tűrőképességük – ismertette Hajas Pál, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára, az AKIT kozárdi kihelyezett tanszékének vezetője az őshonos juhfajtákkal foglalkozó törzstenyészetek képviselőinek rendezett programon.

A professzor az őshonos magyar fajták mellett külföldi példákat is említett a résztvevőknek, többek között az Izlandon élő nyájvezetőt, a Pakisztán északi területein elterjedt kari juhot, valamint az arab országok kedvencét, a zsírfarkút. A szakember hazai és nemzetközi szinten is kimagasló munkáját az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság emlékéremmel ismerte el az október 5-ei rendezvényen, a díjat Dobránszki Judit tudományos főigazgató adta át.


A Debreceni Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói, valamint a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének szakértői átfogó képet adtak az elsősorban a Hortobágyról, illetve Mezőhegyes-Csanádpalota környékéről érkezett juhtartóknak arról, hogyan lehetne hatékonyabb a génmegőrzés a hazánkban őshonos juhfajták: a hortobágyi racka fekete és fehér színváltozata mellett a gyimesi racka, a cigája és a cikta tenyésztésében. Jávor András rektori főtanácsadó génmegőrzéssel kapcsolatos, nemzetközi tapasztalatokon és a hazai helyzet értékelésén alapuló előadása vitaindítónak bizonyult. A vitában való részvételre az előadások utáni hozzászólások formájában volt lehetősége a hallgatóságnak.

A házigazda Debreceni Egyetem két telephelyén, a Karcagi Kutatóintézetben és a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepen 7 juhfajtát, összesen megközelítőleg ezer anyajuhot tartanak. Ezek közül mintegy 140 őshonos cigája, ami 4 kosvonalba tartozik.

– Évente 30-40 tenyészjerkét hagyunk meg továbbtartásra, illetve a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének központi kosnevelő telepére, Mezőhegyesre is szállítunk növendékkosokat. A genetikai kutatásaink mellett egyúttal a nagy súlyra történő bárányhízlalási programunkat is bemutatjuk a tenyésztőknek, azt, hogy hústípusú kosok keresztezésével milyen minőségű vágóállatokat tudunk nevelni – emelte ki Oláh János, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet tudományos főmunkatársa.

A cigája mellett a cikta génmegőrzését célzó tudományos eredményeket is megismerhették a szakmai nap résztvevői, a fajtán belüli családok fenntartásának szükségességéről Gáspárdy András, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Drágulás jöhet a mézpiacon: súlyos kiesést jelentettek

2025. június 11. 11:10

Az ukrán méhészek gyenge évre és mézdrágulásra számítanak – az akácot elvitte a fagy, a napraforgó sem ígér sokat.

Modern állatmenedékek: miért hódít a plexi és a polikarbonát?

2025. június 4. 13:10

A plexi és a polikarbonát egyre népszerűbb választás az állattartók körében – nem véletlenül. Ezek a korszerű anyagok biztonságot, tartósságot és esztétikus megjelenést nyújtanak a kutyák, macskák, madarak vagy kisállatok számára kialakított otthonokban.

A kolosztrumos edények tisztítása sorsdöntő lehet

2025. május 21. 16:10

A kolosztrum életmentő lehet a borjak számára, de csak akkor, ha az itatáshoz használt eszközök megfelelően tiszták.

Hatékonyabb állattartással kevesebb antibiotikum?

2025. május 17. 16:10

A FAO szerint az állattartás hatékonyságának növelése akár 57%-kal is csökkentheti az antibiotikumhasználatot 2040-ig, megelőzve a rezisztencia terjedését.

Új megoldást dolgozott ki a Debreceni Egyetem arzénmentesítésre

2018. február 1. 10:11

A laboratóriumi kísérleteket az intézet tovább folytatja annak érdekében, hogy a gyakorlati használatba is átültethető legyen az eljárás.

Tanácskozás a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatairól

2019. szeptember 5. 10:21

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán.

A folyamat egy újabb része...

2021. július 3. 09:03

Nagyon várják az egyetemi hallgatókkal való együttműködést pl. a drónok növényvédelembe való bekapcsolásának a területén.

A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei

2023. november 12. 11:10

Tanulmánykötetben összegezték a galambhús-termelés szempontjából meghatározó, aktuális molekuláris genetikai kutatásokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai. A szakmai kiadvány a hazai húsgalamb-tenyésztés versenyképességének növelését támogatja.