Állattenyésztés

MA-HAL: egyszerűbb támogatási rendszerre van szükség a halászati ágazatban

NAK/Halászati lapok

Egyszerűbb uniós halászati pályázatok, a vízminőségi szabályozás lengyel mintára történő megváltoztatása – ezek a főbb céljai a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetnek (MA-HAL).

Az elmúlt év sikerének mondható, hogy a vízkészletjárulék jelentős csökkentése után a vízdíjakat sikerült egységesíteni is. Ez azt jelenti, hogy az országban minden tógazdaságnak 1500 forint vízszolgáltatási díjat kell fizetnie hektáronként. Ez nagy könnyítés az ágazat számára, hiszen ezáltal évi 600-700 millió forinttal több marad a cégeknél, és az eléréséhez nagy segítséget nyújtott az Országos Vízügyi Igazgatóság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – mondta Sziráki Bence, a szervezet ügyvezető igazgatója.

Évtizedek óta napirenden van a haltermelők és a vízügy között a tógazdaságokból elfolyó víz minőségének kérdése. Az ágazat régóta küzd azért, hogy a jogszabályok ne szennyvízként kezeljék a halastavakból elfolyó vizet, ugyanis a haltermelés pozitív hatással van a víz minőségére. A jogszabályokat a lengyel szabályozás  mintájára szeretné megváltoztatni a MA-HAL, ami azt jelenti, hogy a tógazdaságokban folyó termelés intenzitásához kössék az elfolyó víz vizsgálatát.

– A haltermelők ugyanis nincsenek ráhatással a befolyó víz minőségére, illetve a szántóföldről vagy egyéb  területekről  bemosódó  víz minőségére, márpedig a vízkibocsátás nagyban függ az inputtól, vagyis a  bejövő víz minőségétől – jegyezte meg. – Az ügyvezetés azt szeretné elérni, hogy ne a haltermelőkön csattanjon az ostor, és ne büntessék őket, ha a bejövő vízénél jobb minőségben eresztik el a vízfelesleget. Ugyanis az  elfolyó víz minősége minden esetben alkalmas folyók és csatornák halállományának fenntartásához.

Jelenleg minden halastavi gazdálkodónak kötelező önellenőrzést végezni. Ha a lengyel példa szerint módosul a jogszabály, akkor csak azoknak a termelőknek kellene az önellenőrzést végeznie, akiknek  a  haltermelése meghaladja a 2000 kilogramm/hektárt. Az ügyvezető igazgató szerint az ágazatnak jó esélye van a  jogszabály megváltoztatására, mivel az OVF alvállalkozójával, az ÖKO Zrt.-vel már sokat tárgyaltak  a kérdésben. Az OVF emellett több haltermelővel közösen végez vízminőségi méréseket mind a bejövő, mind az elfolyó vizekben, amelyek igazolták, hogy az elfolyó víz minősége semmiképpen sem szennyvíz minőségű.

A MA-HAL vezetése eddig is sokat foglalkozott a jövővel, az uniós halászati politika 2020 utáni alakulásával. A jelenleg futó MAHOP-program alapján az ügyvezető igazgató azt hangsúlyozta, hogy a 2020 utáni támogatási rendszert szeretnék a mainál egyszerűbbé tenni. Szeretnék elérni továbbá, hogy a tavi zöldítési programot elfogadják, elismerve ezzel a halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásait, fontos volna, hogy a beruházási pályázatok elszámolását megkönnyítsék, szeretnék elérni, hogy halfeldolgozók fejlesztésére, intenzív gazdaságok fejlesztésére és innovációra továbbra is megfelelő keretösszeg álljon az ágazat rendelkezésére.

Elmondható, hogy mind az Agrárminisztérium MAHOP Irányító Hatóságával, mind  a Magyar  Államkincstárral folyamatos és szoros az együttműködésük, azon a téren is, hogy a MAHOP-pályázatok elbírálása és kifizetése a lehető leggördülékenyebb legyen. Ugyanis mindkét félnek alapvető érdeke, hogy  a  MAHOP keretében rendelkezésre álló mintegy 16 milliárd forint támogatást teljes mértékben felhasználják  a ciklus végére.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Húsvéti bárányhús: hagyomány és exportkincs

2025. április 20. 08:10

Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása, Magyarországon azonban a szerepe visszafogottabb.

Véget ért a fertőzött RSZKF-telepek felszámolása

2025. április 15. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) legutóbbi két kitörésének helyszínein, Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin, befejeződött a fertőzött szarvasmarhák leölése és ártalmatlanítása.

Kártalanítás és vis maior segíti az állattartókat

2025. április 14. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus miatt vis maior helyzetet hirdetett ki Nagy István agrárminiszter.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Megemelik a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását

2020. január 7. 14:17

A méhészek a támogatási kérelmet a korábbiakhoz képest hamarabb, 2020. február 1. és 28. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül.

Varsó véglegesíti a gazdálkodók gabonatámogatását

2024. április 15. 09:40

Az alacsony gabonaárak miatt szorulnak a lengyel termelők a kormány segítségére.

Gazdainfó: még egy hét van a nitrátjelentés beadására

2021. március 24. 14:16

A nitrát adatszolgáltatást az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szabályozza, hatálya pedig kiterjed mindazon gazdálkodókra, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak és/vagy nitrátérzékeny területen belül és kívül mindenkire, aki háztartási igényeket meghaladó mértékben állattartást végez. Beadási határideje március 31.! Elmulasztása adatszolgáltatási bírság kiszabását eredményezheti, amely 10 000-100 000 forint közötti összeg is lehet.

Csak a támogatás miatt vetünk zöldtrágya növényeket vagy kihasználjuk a pozitív hatásaikat is?

2019. július 5. 06:47

Az ökológiai másodvetés nem csak a zöldítés teljesítése szempontjából „kötelezően” teljesítendő feladat, hanem körültekintően alkalmazva kifejezetten hatékony talajjavítási módszer.