Állattenyésztés

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

Agrofórum Online

Elképesztő összegekért cserélnek gazdát az ígéretes tenyészállatok, ám ez az ár még a német gazdálkodóknál is kiverte a biztosítékot. 130 ezer euró, azaz csaknem 54 millió forint még a tökéletes bikaborjúért is túlzásnak tűnik. De úgy látszik, mégis volt, aki másképp gondolta.

A tranzakció számos kérdést vet fel, különösen a tenyészállatokra fordított magas kiadások észszerűségével és a tenyészállatok árának alakulásával kapcsolatban. Egy valóban kiemelkedő vonalú, egészséges szarvasmarha tenyésztése sem olcsó mulatság, de van az az összeg, ami egyszerűen irracionálisnak tűnik.

Megtöbbszöröződött az átlagár

Még néhány évvel ezelőtt az egyébként nálunk lényegesen magasabb árakon mozgó német borjak, amelyeket továbbtenyésztésre szántak, 15-20 ezer eurós áron mozogtak. 10 évvel később viszont már az átlagár van 80 ezer euró körül.

Az áremelkedésnek genetikai okai vannak: génszelekcióval választják ki a legértékesebb, legkiválóbb genetikájú szarvasmarha. Ezek egészen biztosan olyan tulajdonságokat örökítenek, amelyek magasabb értéket képviselnek az árupiacon. Ennek a bizonyos kisborjúnak ráadásul szarva sincs, és az utódainak sem lehet, így még értékesebb.

Mire számíthatnak az árutermelő állattenyésztők?

A 130 ezer euró mégis olyan magas összeg, hogy még az ágazati szakértők is megkérdőjelezik a létjogosultságát. Ők ugyanis attól tartanak, hogy a tenyészállatok árát a kisebb gazdaságok egyszerűen nem lesznek képesek megfizetni, és a versenyképességük is veszélybe kerül.

Attól is tartanak, hogy az állattenyésztés magas beruházási költségei háttérbe szoríthatják az állatjóléti szempontokat. A tenyésztési ágazat áralakulásának kritikus vizsgálata ezért nagyon fontos. Még mindig nem világos, hogy a 130 000 eurós borjú esete kivétel marad-e, vagy tartós tendenciává válik. A gazdák számára most az a nagy kérdés, hogy alkalmazkodjanak-e az esetlegesen emelkedő árakhoz, vagy a jelenlegi, így is hatalmas összeg a végét jelenti a drágulásnak.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Száj- és körömfájás: lezárások és kényszervágások jönnek

2025. március 27. 11:10

Újabb hazai szarvasmarhatelepen igazolta a Nébih a rendkívül fertőző száj- és körömfájás jelenlétét, ezúttal Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Tojótyúkok ketreces tartása: Csehország uniós tilalmat sürget

2025. március 16. 11:10

Csehország 2027-től betiltja ezt a tartási formát, ezért a cseh tojástermelők egyenlő versenyfeltételeket szeretnének az uniós piacon.

Madárinfluenza Csongrád-Csanádban: új gócpontot találtak

2025. március 14. 08:10

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében.

Már a fejést is robotok végzik Kocson

2018. október 19. 06:03

A most átadott tehénistálló Közép-Európa egyik legkorszerűbb létesítménye, a svéd DeLaval cég technológiájának felhasználásával hozták létre.

Gümőkór sújtott egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományt

2022. május 16. 20:01

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok májusban egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban.

Az emberek és állatok hőérzékelése eltér – ezért is fontos a szarvasmarhatelep szenzorálása

2024. február 26. 15:10

A Cubilog Kft. IOT-megoldásokat nyújt az ipar és a mezőgazdaság területén termelő üzemek, állattartó telepek számára.

Automatikus szarvasmarha istálló üzemeltetése a gyakorlatban – OkosFarm

2024. február 15. 09:10

A Senit Kft. 2013 óta foglalkozik mezőgazdasági telephelyek informatikai fejlesztésének kivitelezésével és üzemeltetésével. A cégen belül egy olyan telepfelügyeleti, automatizációs rendszert hoztak létre, amely az agrárium speciális igényihez igazodva nyújt megoldást az égető problémákra.