Állattenyésztés
Állattenyésztés

Nem tudják megfizetni a magyar marhát Törökországban

Nem tudják megfizetni a magyar marhát Törökországban

Magyar Idők

Betett a török húsmarhapiacnak a szíriai háború. A gazdaság megtorpanása, a líra értékvesztése jelentősen rontott a jövedelmi helyzeten, a törökök pedig már nem tudják, illetve nem akarják megfizetni a jó minőségű magyar marhát. A verseny is egyre erősödik, a nagy világpiaci szereplők mellett már a csehek, a szlovákok és a románok is konkurenciának számítanak - írja a Magyar Idők.

Továbbra is nagy a kereslet a magyar húsmarhára, a legfontosabb piacunknak számító Törökország ugyanakkor egyre kevésbé tudja megfizetni a kiváló minőségű árut. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek elmondta: az elmúlt években a tenyészállatok és a hízónövendékek is alacsonyabb áron keltek el.

– Bár a piac továbbra is élénk, a török árak lényegesen alacsonyabbak a korábbi évekhez viszonyítva. Lassan olyan szintet közelítenek meg, hogy az embernek meg kell gondolnia, szabad-e ebbe a relációba eladni – emelte ki. A tenyészállatok esetében a másik fontos célpiac Románia, ahova egyre többet szállítanak a magyar tenyésztők, a növendék marhák pedig a délszláv régióban számítanak keresettnek. – A horvát, a bosnyák és a szlovén piac egyre jobb árat kínál a magyar marhákért – jegyezte meg a szakember. Nem véletlen, hogy ezek az országok egyre vonzóbbá válnak a magyar tenyésztők körében. Az árak közelítenek a törökországi szinthez, az állategészségügyi előírások ugyanakkor itt jóval enyhébbek és a szállítási költségek is alacsonyabbak.

A felnőtt vágómarhát elsősorban a libanoni kereskedők vásárolják. Márton István szerint bő egy hónapja hagyta el a kikötőket egy jelentősebb szállítmány, amelyben a magyar mellett a horvát és a szlovén tenyésztők is képviseltették magukat. Itt az árak stagnálnak, de ezen a piacon is nagyfokú túlkínálat van.

A törökországi áresésben több tényező játszik szerepet. Márton István szerint egyrészt azzal, hogy állami kézbe került a szállítási engedélyek kiadása, egyfajta monopolhelyzet alakult ki a piacon: ma csak az szállíthat Törökországba, akinek kapcsolatai vannak. Egyrészt ez is letöri az árakat, másrészt a török gazdaság megtorpanása is visszafogja őket.

– A szír konfliktusban vállalt szerep miatt az ország gazdasága meggyengült, a török líra euróhoz viszonyított árfolyama fél év alatt jelentősen gyengült. Emiatt tulajdonképpen drágák lettünk a törököknek – mondta a tenyésztőszervezet ügyvezetője. Ráadásul a kínálat sem túl alacsony. Magyarország mellett a nyugat-európai tenyésztők is sorban állnak, ráadásul a világpiac szereplőivel is versenyre kell kelnünk. Törökország az elmúlt években komoly mennyiségre adott beszállítási engedélyt a dél-amerikai országoknak, köztük Uruguaynak és Argentínának, emellett Kanada és Ausztrália is nagy mennyiségben ad el marhát a török piacon. A másik dolog, amire figyelni kell – jelezte Márton István –, hogy a magyar marha rendkívül keresett és jó minőségű, de felnőttek mellettünk a csehek is, ott vannak a szlovákok, és bizony Románia is egyre inkább képes jó minőségű húshasznú marhát előállítani. Ez azt jelenti, hogy nekünk EU-n belül is kezd kialakulni a konkurenciánk.

– Ez is jelzi, hogy a hatékonyság, a technológiai versenyképesség a jövő szempontjából meghatározó tényező lesz – mondta.

A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll. Márton István szerint nem szabad felélni ezt az összeget. Azoknak, akik hosszú távon a piac szereplői akarnak maradni, technológiai fejlesztéseken, a fajtahasználat átgondolásán, a legelőhasználat, a téli tartás megfontolásán kell dolgozniuk.

A cél ugyanis a jelenlegi világpiaci árak mellett minél hatékonyabban piacra vinni az állatokat, a szakember szerint ugyanis komolyabb drágulásra a jövőben sem lehet számítani.

Így jutnak sikeresen célba a halspermiumok

Svájci tudósok közzétették, milyen bonyolult trükkök segítik a halspermiumok célba érését.

25 ezer tonna halat termelünk – sereghajtók vagyunk halfogyasztásban

Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, ugyanakkor a hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól.

Az afrikai sertéspestis miatti veszteség kompenzálásán dolgozik a kormány

Becslések szerint a megbetegedés megjelenésével elveszített exportpia­cok tizenegymilliárd forintos veszteséget okozhatnak az ágazatnak.

A horvát mezőgazdasági miniszter a magyar élősertés bevitelének szüneteltetését kéri

Az ASP nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszerhulladékban hónapokig fertőzőképes lehet, ugyanakkor nem azonos a klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes.

Majdnem 1 tonna húst vont ki a forgalomból a Nébih egy baranyai cégnél

Az ellenőrzés során 66 tétel, kb. 1 tonna hús forgalomba hozatalát tiltotta meg a hatóság, és elrendelte forgalomból kivonásukat és megsemmisítésüket.

2018. január 30. 12:30

A marhahús-fogyasztás növeléséért kampányol a kamara

A magyarországi fogyasztás fejenként és évente 2,0-2,5 kilogramm a marha- és a borjúhúsból, ami az egészségileg indokolt mennyiség és az uniós 6-8 kilogrammos átlag csupán harmada.

2018. március 7. 12:48

Épül az ország egyik legnagyobb sertéshizlaldája

Magyarország egyik legnagyobb sertéshizlaldáját építteti meg a magyar tulajdonú Claessens Group a Somogy megyei Böhönyén, a 4 milliárd forintos beruházással.

2018. március 30. 08:01

Tovább csökkent a sertések száma

Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2018. február 14. 10:15