Állattenyésztés

Újabb kéknyelv betegség kitörés Magyarországon

Agrofórum Online

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban.

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát. Az új kitörés ellenére a 2014. évi eset kapcsán elrendelt és jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek.

Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepek esetében a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 km-es körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán.

Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

A korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos anyagok, a ki- és beszállításra vonatkozó információk, valamint további hasznos tudnivalók elérhetők a NÉBIH weboldalán:
http://portal.nebih.gov.hu/-/keknyelv-betegseg-kitores-magyarorszagon-2015

Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók:

A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.

A kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el az állategészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható.

Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a 20 kilométeres sugarú körben a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, mely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.

A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

(NÉBIH)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Karácsonyi süti xilittel: tudta, hogy a kutyának halálos méreg?

2024. december 17. 09:40

Karácsonykor sok kutya kerül xilitmérgezéssel állatorvoshoz. Miért veszélyes, és mit tegyünk, ha az eb beleevett a nyírfacukros süteménybe?

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

NAV árverésen vehetünk szarvasmarhákat

2022. június 19. 08:12

A szarvasmarhákra fajtánként lehet licitálni, közöttük előfordul aberdeen angus és hereford is. Az állatok átlagosan 1-1,5 évesek.

Az emberek és állatok hőérzékelése eltér – ezért is fontos a szarvasmarhatelep szenzorálása

2024. február 26. 15:10

A Cubilog Kft. IOT-megoldásokat nyújt az ipar és a mezőgazdaság területén termelő üzemek, állattartó telepek számára.

28 milliárd forint értékű állatjóléti támogatás jelent meg

2023. április 6. 08:03

Megjelent az új, tejhasznosítású szarvasmarha ágazatot érintő állatjóléti támogatás, melynek keretösszege 28 milliárd forint.

Korszerű szarvasmarha-takarmányt fejlesztettek ki

2022. május 29. 10:04

A tejelő szarvasmarhák számára fejlesztett ki korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).