14℃ 7℃
szeptember 30. Jeromos, Honória, Hunor
Állattenyésztés

Újabb kéknyelv betegség kitörés Magyarországon

Agrofórum Online

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban.

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát. Az új kitörés ellenére a 2014. évi eset kapcsán elrendelt és jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek.

Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepek esetében a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 km-es körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán.

Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

A korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos anyagok, a ki- és beszállításra vonatkozó információk, valamint további hasznos tudnivalók elérhetők a NÉBIH weboldalán:
http://portal.nebih.gov.hu/-/keknyelv-betegseg-kitores-magyarorszagon-2015

Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók:

A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.

A kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el az állategészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható.

Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a 20 kilométeres sugarú körben a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, mely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.

A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

(NÉBIH)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ebzárlat és legeltetési tilalom jön több vármegyében

2025. szeptember 29. 08:10

Október 4-én indul a rókák őszi veszettség elleni vakcinázása a déli és keleti vármegyékben; ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe.

Mit ehetnek a háziállatok ősszel a kerti maradékból?

2025. szeptember 19. 13:10

Őszi takarmányozás praktikusan: így használhatja fel a kert maradékát egészségesen és olcsón az állatok etetésére.

Cukiságbomba hiányosságokkal – így tartják az állatokat!

2025. szeptember 18. 13:10

Csak egyetlen kereskedés felelt meg maradéktalanul a szabályoknak – sok boltban tiltott körülmények között tartják az állatokat.

Miért esik vissza az európai marhahústermelés?

2025. szeptember 15. 16:10

Az EU-ban 2025 első félévében közel 5%-kal esett a marhavágás. A kínálat szűkül, az árak tartósan magasak.

Hajdú-Biharban van a legtöbb szarvasmarha hazánkban

2021. április 30. 04:46

A 2020. december elsejei előzetes adatok szerint hazánkban összesen 932,9 ezer szarvasmarha volt, ebből pedig 413,8 ezer tehén.

Egészségesebb szarvasmarhák? Fűzfakéreg és bors lehet a megoldás

2025. szeptember 4. 16:10

Természetes megoldás a tehenek támogatására: fűzfakéreg és bors adalék segíthet a stresszes időszakok átvészelésében.

Kevesebb élőmarhát vittek a törökök

2018. szeptember 17. 08:53

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 3 százalékkal emelkedett 2018 január–júniusában 2017 január–júniusához képest. A főbb partnerek Törökország, Ausztria és Horvátország voltak. A legtöbb szarvasmarhát Törökországba szállították, ahova 11 százalékkal csökkent a kivitel. Az Ausztriába és Horvátországba szállított mennyiség nem változott jelentősen.

Nőtt a szarvasmarha kivitel

2018. május 10. 06:55

Marhahúsból 40 százalékkal többet szállítottak külföldre a feldolgozók, az áremelkedésnek köszönhetően a kivitel értéke ennél is nagyobb mértékben, összesen 64 százalékkal bővült.