A különleges terület klímájában, flórájában és faunájában is élesen elkülönül a környező vizektől, mégsem övezi szárazföld. Ez a Sargasso-tenger.
Már egy 12. századi, arab származású földrajztudós, Muhammad al-Idrisi említést tesz róla, hogy muzulmán hajósok beszámoltak az óceánnak egy olyan részéről, amelyet tengeri moszat borított, és amelyet manapság a Sargasso-tengerrel azonosítanak.
Amerika felé haladva 1492-ben Kolumbusz Kristófék is áthaladtak a Sargasso-tengeren, amely hamis reménybe ringatta őket: azt gondolták ugyanis, hogy a vízen úszó furcsa növényzet a közeli szárazföldről került elébük, pedig akkor még meglehetősen távol hajóztak a partoktól.
Jules Verne pedig Nemo kapitány című könyvében írt a különös vízről, amelynek fajgazdagsága az azt alulról, egy tengeralattjáróról csodáló főhőst is elvarázsolta.
Folyton változó határok
Észak-Amerika délkeleti partvonala, valamint a karibi szigetvilág fekszik a legközelebb a titokzatos tengerhez, amely körülbelül 3200 km hosszú és 1100 km széles. Kiterjedését nem a szárazföldek, hanem az óceáni áramlatok határozzák meg, amelyek az óramutató járásával egy irányban lassan körbeforgó rendszert képeznek: nyugatról a Golf-áramlat, északról az észak-atlanti áramlat, keletről a Kanári-áramlat, délről pedig az észak-atlanti egyenlítői áramlat. Mivel ezek kiterjedése folyamatosan változik, a Sargasso-tenger határait sem lehet pontosan kijelölni.
Élővilág
A tenger a nevét egy barnamoszat-nemzetségről, a Sargassumról kapta, amely tömegesen fordul elő a tenger felületén. Különlegességét az adja, hogy más moszatokkal szemben vegetatívan szaporodik és egész élete során szabadon lebeg a vízfelszínen.
Mint minden moszat, fejlődése közben oxigént termel: a Sargasso-tenger teljes biomasszáját tekintve óránként 2,2 milliárd litert, aminek köszönhetően kiemelkedően fontos szerepet játszik bolygónk ökológiájában. A barnamoszat tömeges jelenléte ellenére a víz hihetetlenül kék és rendkívül tiszta, a víz alatti látótávolság 60 méter is lehet.
A Sargassum különleges élőhelyet teremt, amihez hasonlót sehol másutt a világon nem találni, így fajgazdagsága kiemelkedő. Kiváló menedéket és egyben rengeteg táplálékot biztosít a legkülönfélébb élőlényeknek: halaknak – például kizárólag itt szaporodik több angolnafaj is –, rákoknak, teknősöknek, különféle madár- és tengeri emlősfajoknak, illetve ezernyi más élőlénynek, amelyek maguk is alkalmazkodtak a különleges életfeltételekhez.
Veszélyeztetett helyzetben
Sajnos az áramlatok következtében nagyon sok nem lebomló műanyaghulladék itt talál végső „nyughelyet”: óriási kiterjedésű szemétszigetek találhatók a Sargasso-tengeren. Noha sok nemzet felismerte a problémát és összefogva keresik a megoldását, egyelőre a fejtörésnél nem sokkal jutottak tovább. Pedig ez a különleges világ nem „csak” az élettel telisége miatt érdemel védelmet; oxigéntermelő képességének fenntartása globális, közös érdek.
(Fotó: aiamkay/Pixabay)