A fehérje és a rost az utóbbi években valóságos hívószavakká váltak az élelmiszer-innovációban. A magas fehérje-tartalmú termékeket a teltségérzet, izomtömeg-megőrzés, sport és fogyás támogatása miatt keresték.
2024-ben a Cargill felmérése szerint az emberek 60 százaléka tudatosan növelte fehérjebevitelét, sokszor túl is teljesítve a napi ajánlást. A „maxxing” – vagyis a mennyiségi túlfogyasztás – mára azonban kifulladni látszik. A trendek most a kiegyensúlyozott, funkcionálisan gazdag étrend felé fordulnak.
A változás nem azért jött, mert a fehérje vagy a rost elvesztette volna jelentőségét. Sokkal inkább arról van szó, hogy a fogyasztók belefáradtak az egyoldalúságba. Egyre többen keresik a „mitől jó ez nekem?” típusú válaszokat, nem elég, ha valami „magas fehérjetartalmú” – azt is tudni akarják, milyen típusú fehérje, hogyan hat a szervezetre, vagy épp milyen forrásból származik.
A mennyiség helyett most a minőség számít
A „mindent fehérjével” korszakát az okos, tudatosabb funkcionalitás váltja. A piacot egyre inkább azok a márkák uralják, amelyek nem csak egyetlen hatóanyagra építenek, hanem kiegyensúlyozott, célzott hatású termékeket fejlesztenek. 2025-ben a NutraIngredients elemzése szerint a „célzott funkció” a legnagyobb trend az élelmiszer-innovációban: az alvást, mentális fókuszt, stresszkezelést vagy hormonális egyensúlyt támogató összetevők iránt nő a kereslet.
A roston belül is átalakulás zajlik. A korábbi „fiber-maxxing” helyett most a rostok funkcionális sokszínűsége kerül előtérbe: prebiotikumok, oldható és nem oldható rostok kombinációi, amelyek kifejezetten a bélflóra egyensúlyát támogatják. Már nem a rosttartalom mennyisége, hanem annak „minősége” számít.
A fogyasztói elvárások új dimenzióba léptek
A fiatal generációk, különösen az Y és Z korosztály, sokkal tudatosabb döntéshozók. Ők már nem diétát követnek, hanem életmódot építenek. Számukra a funkcionális élelmiszer nem „egészséges alternatíva”, hanem alapelvárás. A FoodNavigator 2025-ös előrejelzése szerint 2026-ra a funkcionális élelmiszerek piaca 15 százalékkal nő majd, miközben a „magas fehérjetartalmú” címkével ellátott termékek forgalma stagnálni kezd.
A hitelesség és az átláthatóság is kulcskérdéssé vált. A fogyasztók már nem hisznek a hangzatos szlogeneknek – a „clean-label” (tiszta címkézés) és a tudományosan megalapozott állítások dominálnak. Aki hiteles, annak bizalmat szavaznak.
Az új kedvencek: mentális fókusz, bélflóra, longevity
Miközben a fehérje és a rost egyensúlyba kerül, új funkcionális összetevők tűnnek fel. Az adaptogének, mint az ashwagandha vagy a ginseng, az idegrendszer támogatásában játszanak szerepet, míg a nootróp anyagok – például a L-teanin vagy a koffein-kombinációk – a mentális fókuszra hatnak. A „longevity”, azaz a hosszú élet koncepciója is begyűrűzik: az antioxidánsokban, polifenolokban, omega-3-ban gazdag élelmiszerek új lendületet kapnak.
A rostok terén a prebiotikus hatású összetevők, például az inulin és a polydextróz kerülnek előtérbe. Ezek nemcsak az emésztést segítik, hanem a mikrobiom egészségét is támogatják – ez pedig a modern táplálkozástudomány egyik kulcsa.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A trendforduló nem a fehérje és a rost végét jelenti, hanem egy sokkal kifinomultabb korszak kezdetét. A fogyasztók nem akarnak „túlzásba esni”, inkább egyensúlyt és célzott hatást keresnek. A márkák számára ez hatalmas lehetőség: aki képes hitelesen, tudományosan és átláthatóan kommunikálni, az nyer.
A „maxxing” kora lezárult – most a „smart nutrition” ideje jön. Olyan élelmiszereké, amelyek nem csak tápanyaggal látnak el, hanem az életminőséget is javítják.
Kiemelt kép: Pixabay.
