Előkerült a húsleves több évszázados receptje, valami egészen szokatlan van benne

A vasárnapi családi ebédek elmaradhatatlan része a húsleves, ami sertésből vagy baromfiból egyaránt készíthető. A csontos hús mellé zöldségek is kerülnek (ízlés szerint sárgarépa, petrezselyem, karalábé, zeller, hagyma, burgonya), valamint fűszerek, és utána már csak főzni kell. Tálalás előtt át kell szűrni a levet, főtt csigatésztát (vagy valamilyen metéltet) tenni bele, és már kész is a megunhatatlan, tápláló finomság.

Húslevest természetesen már az elődeink is készítettek, de több évszázada nem volt ennyire elterjedt, már csak a drágának számító hozzávalók miatt sem. A Telex fellapozta a legrégebbi nyomtatott magyar szakácskönyvet, és abban rendkívül sok meglepő furcsaságot talált a levesek címszó alatt. Ki gondolná, hogy egykor kenyérrel és tojással is elkeverték a húslevest, illetve a tyúkból főzött változatot szegfűszeggel, fahéjjal, borssal, gyömbérrel ízesítették? A cikk szerzője szerint a magyar húslevest a petrezselyemgyökér különbözteti meg a többi nemzetétől, máshol nem teszik bele ezt az erős, jellegzetes aromát adó zöldséget.

A 18. században a parasztság körében is elterjedt eledel volt a húsleves, de még inkább a kaszás leves, amit füstölt húsból, szalonnából, kolbászból, krumplival, hagymával, savanyú ízesítéssel készítettek. Igazi „energiabomba” volt ez a nehéz kétkezi munkát végző embereknek, akik gyakran a mezőn fogyasztották, nem a fehér asztalnál.

A Szakácsmesterségnek könyvecskéje című nyomdaterméket 1698-ban adták ki Kolozsváron, és a szerző szóhasználatával „cifra, jó, egészséges, hasznos, tiszta és szapora étkek” sorában természetesen a húsleves számtalan változatát is megtalálhatjuk. A „fekete lév” egészen különleges abból a szempontból, hogy a disznóhúst vagy vadhúst almából, hagymából, ecetből és dióból készített, a főzés során megfeketedett leven párolták meg.

A húsleves gyors receptje:

Szereti az Agrofórum cikkeit?

Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!