Kevés olyan általánosan ismert betegség van, mint a megfázás, ami bizony a gazdálkodókat is utoléri néha. És bár körülbelül 200 vírus okozhatja, úgy tűnik, majdnem ugyanennyi házi gyógymód létezik ellene. De vajon működik-e bármelyikük?
Minden házi gyógymód lényege, hogy erősítse az immunrendszerünket. Amikor egy vírus behatol a szervezetünkbe, két védelmi vonallal találkozik: a veleszületett immunrendszer megpróbálja kiűzni a betolakodó sejteket, míg az adaptív rendszer azokat a specifikus kórokozókat veszi célba, amelyekkel a szervezet már kapcsolatba került.
Ez utóbbi memóriasejteket is létrehoz, amikor új kórokozókkal találkozik, lehetővé téve a szervezet számára, hogy leküzdje azokat, ha visszatérnek. Ez az oka annak, hogy általában csak egyszer kapjuk el a bárányhimlőt, míg a náthát – amely folyamatosan változik, összezavarva az immunrendszer memóriasejtjeit – akár évente többször is átélhetjük.
Köztudott, hogy mind az életmódbeli szokások, mind a táplálkozás befolyásolja immunrendszerünk erejét. Mely házi szereket érdemes akkor kipróbálni a megfázás vagy a vírusok leküzdésére?
Az egészséges immunrendszer nem lesz „még jobb”
A rossz hír az, hogy mivel az immunrendszer csak akkor károsodik az egyébként egészséges embereknél, ha vitamin- vagy ásványianyag-hiányban szenvedünk, az étrendünk felturbózása úgynevezett megfázásellenes élelmiszerekkel nem sokat ér, ha egyébként helyesen táplálkozunk.
Csak ha hiány van egy létfontosságú tápanyagból, például vitaminból, cinkből vagy vasból, akkor lesz segítség az adott elem pótlása. De ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, nem teszi hatékonyabbá az immunrendszert. Nem végeztek kutatást arról, hogy például a húslevesnek milyen hatása van, de a megfázás gyógymódjait vizsgáló tanulmányok azt találták, hogy a táplálékkiegészítők (és nem az élelmiszerek) hatásosak lehetnek.
Mi az, ami valóban használ?
Egy 2016 és 2017 telén végzett tanulmány szerint az A-, D-, C-, E-, B6-, B12-vitaminokat, folsavat, cinket, szelént, rezet és vasat tartalmazó multivitaminok szedése csökkenti a megfázás tüneteinek – beleértve az orrfolyást és a köhögést – gyakoriságát és időtartamát.
Egy konkrét népszerű házi gyógymód, amely segíthet, a fokhagyma. Egy tanulmányban 146 egészséges felnőttnek télen 12 héten keresztül naponta placebót vagy fokhagymakészítményt adtak. A placebocsoportban 65 megfázás volt, ami 366 napnyi betegséget jelent – míg a fokhagymát kapók csak 24-szer fáztak meg, ami 111 napnyi megbetegedés.
Egy másik táplálékkiegészítő, amelyhez sokan nyúlnak, ha a megfázás tüneteit érzik, a C-vitamin. Egy 2023-as elemzés szerint a C-vitamin-kiegészítők mintegy 15%-kal csökkenthetik a nátha enyhébb tüneteinek súlyosságát, beleértve az orrfolyást, a köhögést és a torokfájást. Tehát a C-vitamin-kiegészítők hatással vannak a nátha súlyosabb tüneteire. Egy másik tanulmány kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a C-vitaminok alacsony kockázatúak, érdemes lehet kipróbálni őket, hátha segítenek.
Mi a helyzet a narancslével?
A narancslé kevésbé hasznos: nincs bizonyíték arra, hogy a narancslé segít megelőzni a megfázást, enyhíteni a tüneteket vagy csökkenteni a megfázás időtartamát. Ennek oka, hogy nem tartalmaz elég nagy dózisú C-vitamint ahhoz, hogy ugyanolyan hatást fejtsen ki, mint a napi étrend-kiegészítők. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint egy normál kis üveg friss narancslé körülbelül 72 mg C-vitamint tartalmaz – ez több, mint az ajánlott napi minimum 40 mg, de még mindig kevesebb, mint amennyit sok étrend-kiegészítő tartalmat.
Probléma, hogy a kutatók azzal nem foglalkoztak eddig, hogy az embereknek nem volt-e C-vitamin-hiányuk, amikor betegen elkezdték szedni. Így az is lehet, hogy aki a hiányt pótolt, az valóban gyorsabban gyógyult, mint aki nem, és egészséges embereken ez a különbség nem biztos, hogy kimutatható.
Placebohatás: akkor most már ne higgyünk a házi gyógymódokban?
Egy másik gond a placebohatás. Ha a saját megfigyeléseink alapján biztosak vagyunk abban, hogy például a csirkeleves vagy a narancslé valóban meggyógyít minket, akkor az a placebohatás eredménye. A placebók számos tünet enyhítésében bizonyultak hatékonynak, a fájdalomtól kezdve az irritábilis bélszindrómáig, bár az okok még nem teljesen tisztázottak.
Egy tanulmány szerint azok, akik hittek az echinacea gyógynövény állítólagos megfázás elleni hatásában, enyhébb és rövidebb ideig tartó megfázást tapasztaltak, amikor napi adagokat szedtek belőle, mint azok, akik nem hittek benne. Korábbi vizsgálatok echinaceával nem mutattak enyhülést a megfázás tüneteiben. Ez fordítva is működik, ha valamiről azt hisszük, hogy ártani fog, hiába bizonyított az ellenkezője, mégis érezhetjük a tüneteket magunkon.
A placebohatás eléréséhez szükség van arra, hogy higgyünk annak, akitől a placebót kapjuk, legyen az egészségügyi dolgozó vagy családtag. A placebohatást az is erősítheti, ahogyan az élelmiszereket forgalmazzák vagy népszerűsítik.
Az otthoni gyógymódok tehát, bár nagy részük valószínűleg placebo, valahogy mégis enyhítik a tüneteket. Egy másik hatás lehet az ilyen ételek által kiváltott kényelemérzés.
A gének az egészség valódi forrása
Annak az esélye, hogy télen megússzuk-e megfázás nélkül, nagyban függ az egyéntől – többek között attól, hogy mennyire hiszünk a placebókban, de a génjeinktől is.
Egyes emberek génjei különösen fogékonnyá teszik őket bizonyos betegségekre. Sokkal fontosabb felismerni, hogy mindannyian genetikailag különbözünk egymástól – egyesek észre sem veszik, hogy elkapták az influenzát, míg mások nagyon súlyosan betegek. Ezt részben a génjeink határozzák meg, amelyeknek sokkal nagyobb a hatásuk.
Az egészséges immunrendszerrel rendelkező többségünk nem tehet mást, mint hogy télen a placebók erejében bízik, hogy legyőzzük a bacikat és vírusokat… és azt fogyasztjuk, amit már a déd-, sőt az ükanyánk is adott a gyerekeinek, amikor megfáztak.
Fotó: Pixabay
