Beköszöntött a december, és hamarosan itt a karácsony. Ilyenkor minden évben felmerül a kérdés, hogy milyen karácsonyfát is vegyünk. Műfenyő, földlabdás, vagy kivágott? Ez az első dilemma, amin túl kell jutnunk. A földlabdás vagy cserepes fenyő kedvelőinek a STIHL szakemberei adnak hasznos tippeket a megfelelő fa kiválasztásához, valamint az utógondozáshoz.
Akkor érdemes a földlabdás fenyőfa mellett dönteni, ha a későbbiekben lesz helye a fának a kertben, vagy valakinek oda tudjuk ajándékozni. Célszerű kisebb méretű, 1-1,5 méter magas fenyőt választanunk, ugyanis az ekkora méretű növények szinte biztosan megmaradnak. Ha az árusnál a földlabdás fa cserépbe van ültetve, vagy zsákba húzva áll, megvan annak a veszélye, hogy olyat választunk, amelynek esetleg a kiásáskor kárt tettek a gyökérzetében. Ezért ha tehetjük, mindig nézzük meg a választott fa gyökerét, mielőtt megvesszük. Karácsony előtt néhány nappal helyezzük a földlabdás vagy cserepes fenyőfát egy hűvös, de fagymentes helyiségbe, és a fenyő tűleveleit még a feldíszítés előtt vízzel permetezzük. A díszítésnél vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a csúcsrügyeket, mert a fa nem fog tovább felfelé növekedni, csak oldalirányban fejlődik. Néhány naponta locsoljuk, és ellenőrizzük, hogy a földje mindig nedves legyen.
Az 5 legnépszerűbb fenyőféle
Nordmann fenyő
A kaukázusi jegenyefenyő, vagy ismertebb nevén Nordmann fenyő az egyik legkedveltebb örökzöld fenyő karácsonyfának. Érdekessége, hogy semmi köze Normandiához, nevét felfedezőjéről, Alexander von Nordmann botanikusról kapta. Népszerűségét nemcsak szabályos, kúp alakú termetének köszönheti, hanem bőrszerű, fényeszöld, 2-3 cm-es tűleveleinek is. A kertben nagy a helyigénye, közepesen szárazságtűrő, a mélyrétegű talajt kedveli, remekül bírja a fagyokat.
STIHL tipp: Mélyrétegű talajnak a 150 cm-nél vastagabb termőréteggel rendelkező talajt nevezzük. Mivel a jegenyefenyőfélék gyökere mélyre hatoló, legszebben és leggyorsabban az ilyen típusú talajon tudnak növekedni.
Erdei fenyő
A Magyarországon őshonos, hosszú, 5-7 cm-es tűleveleiről könnyen felismerhető erdei fenyő koronája kifejlődve ernyőszerű. Fiatal korában kérge szürke, kifejletten narancssárga, rozsdavörös színű. Tűlevelei kettesével állnak, a színűk szürkészöld. Tobozai szürkésbarnák, 4-5 cm nagyságúak. Az erdei fenyő ellenálló örökzöld, jól tűri a szélsőséges környezeti viszonyokat, de hűvös, párás klímát igényel.
Duglászfenyő
Az impozáns megjelenésű közönséges duglászfenyő koronája kúpos, kérge szürkésbarna. 2-3 cm hosszú, fésűs elrendezésben álló tűlevelei puhák, ezüstös-zöldek, aljukon két fehér csík fut végig. Tobozaiból kilógnak a fedőpikkelyek, amely igazán egyedi megjelenést eredményez. A kert árnyékos, félárnyékos területeit válasszuk neki, itt növekedik majd a legszebben. Ültetés előtt fontos tudni, hogy igen magasra nőhet, akár a 100 métert is elérheti.
Lucfenyő
Gyerekkorunk karácsonyi emlékeit idézi a közönséges lucfenyő, amely gyorsan növő fenyőféle, magassága akár az 50 métert is elérheti. Egyenes törzsű, kérge vöröses-szürkésbarna színű. Örvökben álló ágain a tűlevelek 1-2 cm hosszúságúak, színük fényeszöld. Tobozai lefele csüngenek, 10-15 cm nagyságúak, világosbarna színűek. A lucfenyő a szárazságot rosszul tűri, páraigényes. Legszebben a tápanyagban gazdag talajon fejlődik.
Ezüstfenyő
A szabályos koronájú ezüstfenyő tűlevelei ezüstös-kék színűek, szúrósak, viaszosak. Csüngő tobozai világosbarnák, a finoman fogazott tobozpikkelyek papírszerűen vékonyak. A talajra nem igényes és a szárazságot, városi levegőt is jól tűri. A törpe növésű ezüstfenyő szabályos alakú, legfeljebb 1 méter magasra nő. Tűlevelei ezüstösek, kevésbé szúrósak. Hasonlóan az alapfajhoz, a talajban nem válogat, de a napfényt kedveli, így a kert fényben gazdag területére ültessük.
STIHL tipp: Bármilyen fajtájú földlabdás fenyőt is válasszunk, mindig nézzünk utána, vagy kérdezzük meg az eladótól, hogy az általunk preferált fenyőtípusnak milyen igényei vannak, és mi hogyan tudjuk ezeket kellő képpen kiszolgálni, hogy egészséges és szép maradjon a fa az ünnepek után is.
Ültessük ki a kertbe a fát! De hogyan?
A hagyomány szerint vízkeresztkor, azaz január 6-án szokás leszedni a díszeket a fáról, ugyanis ekkor van vége a karácsonyi ünnepkörnek. A földlabdás fenyőt érdemes legkésőbb ilyenkor kivinni a lakásból, ugyanis a benti hőmérséklet nem a legkedvezőbb számára. Az ünnepek után először ne a szabadba, hanem átmenetileg néhány hétre hűvös, 10-11°C-os helyre tegyük a fenyőfát, ezután ültessük át ugyanezen a hőmérsékleten. A fenyőt óvatosan vegyük ki a cserépből, majd a földnek legalább az egyharmadát távolítsuk el. Ezután keverjünk össze tápanyagban gazdag virágföldet és gyökereztető hormont, ebbe ültessük vissza a fenyőt, végül öntözzük be alaposan. Fagymentes időben, amikor a talaj nincs átfagyva, elültethetjük a fenyőt. Az ültető gödörbe ne tegyünk szerves trágyát vagy műtrágyát.
