Mivel nemrégiben peszticideket találtak ukrán gabonaszállítmányokban, ezért most a legnépszerűbb boltokban kapható búza finomlisztek növényvédőszer-maradvány tartalmát vizsgálták meg Csehországban és Szlovákiában.
A Lidl, a dm Bio, a Tesco, a Penny boltjaiban 18 márkájú hagyományos, búza finomliszt mintáit vetettek alá laboratóriumi ellenőrzésnek a dTest fogyasztói szervezet munkatársai.
Mindennek az volt az előzménye, hogy Szlovákiában, az Ukrajnából érkező gabonában az elmúlt hónapokban peszticidek jelenlétét mutatták ki. Ekkor Samuel Vlčan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca vezetője fokozott óvatosságot kért a malomipari szereplőktől az Európai Unión kívülről származó gabonával kapcsolatosan.
A jelenlegi vizsgálatot megelőzte egy 2020-as is, amelyet szintén a dTest végzett. Akkor semmilyen problémát nem tártak fel a termékeknél, a vizsgált minták többsége teljesen tiszta volt, illetve a talált maradványok, a megengedett határokon belül voltak.
A jelenlegi alkalommal is megnyugtatóak voltak az eredmények, amelyek a következőképpen foglalhatóak össze: 15 minta teljesen maradványmentes volt, három esetében találtak ugyan peszticid-maradványokat (Český mlynář Smooth búzaliszt (21,90 CZK/kg), Předměřice Light búzaliszt (26,90 CZK/kg) és Ramill Smooth búzaliszt (28,90 CZK/kg) ),a határértéket azonban ezek sem haladták meg.
Mindez a magyar fogyasztók számára is lényeges információ, hiszen még mindig igen sokan a szomszédos országokban vásárolják meg az alapvető élelmiszereket, így a lisztet is.
Mit rejt a csomagolás, vagyis mit jelentenek a jelölések?
Ha már megkönnyebbültünk, hogy a lisztjeink nem tartalmaznak növényvédőszer-maradványokat, akkor érdemes végig gondolni, tisztában vagyunk-e azzal, hogy mit jelentenek a csomagoláson fellehető jelölések.
Liszt kisokos
A liszteket csoportosíthatjuk a gabona fajtája, szemcsemérete, hamutartalma alapján. A gabona fajtája alapján a liszt lehet búza-, rozs-, tönkölybúza-, kukoricaliszt stb. Szemcseméret szerint pedig sima lisztről vagy ún. fogós lisztről beszélhetünk. A hamutartalom pedig az izzítás és kénsavas kezelés után visszamaradó anyagot jelenti, ez adja a színét a lisztnek.
Melyik mire való?
A búzaliszt fő típusai: finomliszt, kenyérliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt, fogós liszt, Graham-liszt.
A finomliszt apró szemcseméretű, alacsony korpatartalmú, világos színárnyalatú, így főképp a sűrítéshez, panírozáshoz, kelt tészták és sütemények készítésekor vesszük le a polcról. A kenyérliszt (pl.: BL 80; BL 112; BL 160) több héjrészt tartalmaz mint a finomliszt, sötétebb színű is annál. Nevének megfelelően kenyérfélékhez a legalkalmasabb.
A teljes kiőrlésű liszt (BL 200), a búzaszem külső rétegeit (korpa) és a csírát is tartalmazza. A fogós liszt, rétesliszt vagy grízes liszt a finomlisztnél lényegesen érdesebb tapintású, nagyobb szemcseméretű. Mivel sikértartalma – amely főként a tészta rugalmasságát és nyújthatóságát határozza meg – az őrlés során kevéssé károsodott, ezért olyan termékeknél használják, ahol a jó sikérminőség elsőrendű követelmény.
Mi mit jelent?
A búza- és rozslisztek csomagolásán, a beavatatlanok számára, rejtélyes betű- és számkombinációk sorakoznak. Ezek a jelölések a Magyar Élelmiszerkönyvben rögzítetteknek megfelelően a következőket jelentik:
Az első betű a búzát (B), a rozst (R), a durumbúzát (D), a Graham-búzát (G), a tönkölybúzát (TB) jelöli. A második betű a szemcseméretet: L= liszt – apró szemcséjű finomliszt, F=fogós, FF=kétszer-fogós, FFF=háromszor-fogós – durva szemcseméretű (pl. rétesliszt), D=dara. A szám pedig a hamutartalmat fejezi ki. Minél nagyobb ez az érték, annál több a lisztben a korpa, ezáltal az ásványi anyagok aránya, illetve minél kisebb ez a szám, annál fehérebb a liszt.