A magas energiaárak kihívást jelentenek a sörgyártóknak. Különösen azért, mert az iparág nem olyan régen tért magához a koronavírus-járvány következményeiből. Iparági megfigyelők szerint a fogyasztóknak fel kell készülniük a magasabb sörárakra.
Április 23-án ünnepelték a sörfőzők a német sör napját. Idén azonban korlátozott volt az ünnepi hangulat. A koronavírus miatti szabályok és a közelgő sörkertszezon kezdete ok lett volna az ünneplésre, a sörfőzdék azonban attól tartanak, hogy az év az áremelkedés miatt lesz emlékezetes.
Iparági megfigyelők szerint a fogyasztóknak a sör kiskereskedelmi áremelkedésére kell számítaniuk. Régóta ismert, hogy a sör egyre drágább, a söripar azonban még nem reagál a jelenleg égbe szökő energiaárakra.
„Sajnos hozzászoktunk a szűk keresztmetszetek szállításához és a költségek növekedéséhez. A koronavírus-válság már eddig is súlyosan érintette a söripart. De ami most történik, az túlmutat minden dimenzión: példátlan mértékű árnövekedést tapasztalunk a nyersanyagok, a csomagolás, az energia és a logisztika terén” – mondja Holger Eichele, a Német Sörgyártók Szövetségének vezérigazgatója. Különösen meredeken emelkedett a sörmaláta és az új üveg felvásárlási ára. Ez vonatkozik a jelenlegi és az új szállítási szerződésekre.
A költséghullámban különösen a kis sörfőzdék küzdenek a túlélésért hosszú távú beszállítói szerződések és árkötelezettségek nélkül. Nem mindig könnyű beszerezni a szükséges alapanyagokat.
A vendéglátóipari korlátozások okozta keresleti válság kínálati és mindenekelőtt költségválsággá fajult. Az elmúlt néhány évtizedben a sörfőzők túlnyomó többsége gázüzemű működésre állt át. Nagy aggodalomra ad okot, hogy a gázellátás leállítása azonnal leállíthatja a sörgyártást, mivel a sörgyárak nem részei a kritikus infrastruktúrának.
A Német Sörgyártók Szövetsége nem tudja megjósolni, hogy idén mennyi sört adnak el a német sörfőzdék itthon és külföldön. Eichele szerint a sörfőzők és vendéglősök eladásai még mindig messze vannak a járvány előtti szinttől. A csapolt sör üzletág szempontjából fontos vendéglátóiparban viszont ismét látható a vendégszám növekedése – írta a német agrarheute mezőgazdasági híroldal.
Iparági szakértők becslése szerint számos márka ára emelkedik. Ezek csak azok az áremelések, amelyeket a nagy sörgyárak még ősszel jelentettek be. „Ezeket jelenleg a kiskereskedelemben vezetik be, és húsvét után minden bizonnyal a fogyasztók számára is láthatóak lesznek” – mondja Marcus Strobl, a NielsenIQ piackutatója. A nagy pilsner-márkáknál a 20 félliteres palackos sörösláda nagyjából 1 euróval lehet drágább. Ez – legalábbis eddig – mérsékelt, tíz százalék alatti áremelkedést jelent.
Az elmúlt években Oroszország a német sör második legnagyobb külföldi értékesítési piacává vált, a legnagyobb Olaszország. Oroszországot a német söripar egyik legígéretesebb növekedési piacának tartották. A Német Sörgyártó Szövetség adatai szerint tavaly körülbelül 2 millió hektoliter sört, azaz a német sörexport közel 13 százalékát exportálták Oroszországba.
„Azonnal leállítottunk minden befektetést az orosz piacon, amikor elkezdődött az ukrajnai háború. Teljesen leállítottuk áruink Oroszországba irányuló exportját is” – mondta Axel Dahm, a Bitburger sörgyárcsoport vezetőségének szóvivője. A háború kezdete óta az Erdinger Weißbräu, a Krombacher és a Radeberger sörgyárak is leállították az oroszországi exportot.
