Életmód
Életmód

Szőlő szentek, kápolnák a Balaton régióban

Szőlő szentek, kápolnák a Balaton régióban

Agrofórum Online

A Balaton környékén a szőlőtermesztés már több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva.

A szőlő és a bor a kezdetektől megjelenik képzőművészeti, irodalmi alkotásokban, szorosan összekapcsolódik az emberek mindennapjaival és hiedelemvilágával és a terület jellegzetes kultúrájának alapját képezi.

A szőlő és a bor keresztény jelkép, melynek fontos szerep jut a népszokásokban ugyanúgy, mint a keresztény vallási liturgiában.

A szőlőtermesztés eredményessége mindig is az időjárástól függött, a természeti csapások – mint a hirtelen viharok, aszály és jégkár – folyamatos veszélyt jelentettek a meleget és kiegyenlített csapadékeloszlást kedvelő szőlő növény számára. Ezért az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva.

Szőlővédő szentek

A katolikus területek szőlőhegyein Máriának és Jézusnak általános védő szerepet tulajdonítottak és kereszteket, szobrokat, kápolnákat emeletek a hegy védelméért és a termés biztonságáért. Már a középkorból is fennmaradt több olyan ábrázolás, ahol a termékenységet Mária alakjával jelenítették meg, amint egyik karján a kisdedet, másik kezében pedig szőlőfürtöt tart. Ezeket a keresztény művészi ábrázolásokat szőlőfürtös Madonnáknak nevezzük.

A szentek közül Vince, Orbán és Donát kultusza terjedt el leginkább a Balaton körüli településeken, illetve Márton, Vencel, Péter, Pál és Miklós napján tartottak vidám, szőlőmunkákkal kapcsolatos ünnepeket, vallási összejöveteleket a Dunántúlon.

A kalendáriumokban elsőként megtalálható – és egyben az egyik legismertebb – szőlő védőszent Zaragozai Szent Vince (1. kép). Ünnepnapja: január 22. Nálunk a XVIII. századtól tisztelik, de közép-európai kultusza már a XI. századtól ismert. Latin eredetű nevének (Vincentinus) jelentése: Győzedelmes, népi magyarázata azonban Vin-cent, vagyis „százszoros bor” (vinum – bor).

1. kép Zaragozai Szent Vince
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zaragozai_Szent_Vince)

Vince napjához több termékenységi és időjárási jóslat kapcsolódik, melyek mögött valószínűleg több évszázados népi megfigyelések állnak. Ezen a napon – mint ahogyan az alábbi népi rigmus mutatja – a bortermésre jósolnak, mely szerint, ha január végére enyhül az idő, abban az évben bő termésre lehet számítani: „Ha csordul Vince, megtelik a pince”

A Balaton körül több helyen hagyományos Vince-napi mulatságot tartanak ilyenkor a szőlőhegyen, felelevenítve a régi népszokásokat. Ezen a napon ugyanis ún. Vince-vesszőket vágtak a szőlőből és a vízbe helyezett vesszők hajtásaiból mondták meg, milyen lesz a következő évi termés. Régen a tőkékre, lugasokra finom ételeket, szalonnát, disznósajtot akasztottak, hogy ezzel is a bő termést ösztönözzék.

Számos hagyomány alakult ki Szent Györgyhöz köthetően is, akinek napján, április 24-én, az utolsó fagyok elmúltával elkezdődtek a nagyobb munkák a szőlőben. Ezen a napon, sok helyen volt körmenet, amikor a pap megáldotta a szőlőket, s imádkoztak a természeti csapások elkerüléséért, illetve összeült a hegyközségek törvénykezése, hogy megválassza az új hegymestert, aki a következő évben a közösség érdekében munkálkodott.

Május 25-én ünnepeljük Szent Orbán napját, akit a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok védőszentjeként és az utolsó fagyosszentek egyikeként ismerünk. Kultusza a XVII.-XIX. században virágzott, német nyelvterületről érkezett hozzánk és benne a szőlőhegyekre esőt hívó, középkori langresi püspök alakja olvadt össze I. Orbán pápáéval, aki így lett a vincellérek pártfogója, a szőlők őre, a pincék oltalmazója (2. kép).

2. kép I. Orbán (Urban) pápa
(Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Pope_Urban_I#/media/File:Pope_Urban_I.jpg)

Orbán napja a szőlővirágzás időszakára esik, az ekkor esetlegesen érkező tavaszi fagyok még nagy károkat okozhatnak a későbbi termésben, így főként a fagyok, az időjárás pusztítása ellen fohászkodtak hozzá.

A szőlőhegyeken körmenetet rendeztek ezen a napon és egyes vidékeken díszes poharakból, üvegekből itták a bort a tiszteletére. A néphagyomány szerint, ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor szobrát megjutalmazták, virágokkal díszítették, borral öntözték, ellenkező esetben viszont sárral öntötték le vagy megvesszőzték.

Július második felében több olyan szent napjával találkozhatunk a kalendáriumban, melyek kiemelten fontosak a szőlőtermesztők számára, hiszen a népi megfigyelések szerint ilyenkor szoktak érkezni a jégesővel fenyegető nyári viharok, így Illéstől (július 20.), Mária Magdolnától (július 22.), Jakabtól (július 25.) és Szent Annától (július 26.) elsősorban a vihar és jégeső ellen kértek védelmet. Kedves népi elképzelés, amit az idősek az ilyen viharok alkalmával gyakran mondogattak a gyerekeknek, hogy „Illés a hordókat gurítja a mennyekben”, amikor dörög az ég.

Arezzói Szent Donát (Donatus) ünnepnapja augusztus 7. Szent Donátról érdemes tudni, hogy számos borvidék védőszentje és főként jégeső és villámcsapás elkerülése érdekében imádkoznak hozzá a szőlősgazdák (3. kép). Egy olasz város, Arezzo püspöke volt az ókeresztény időkben és a monda szerint a kezéből kiütött szent mise kelyhet, mely darabokra tört, imájával újra összeforrasztotta.

3. kép Arezzói Szent Donát (Donatus)
(Forrás: http://www.ohegy.hu/helytortenet/szt-donat-kapolna)

A legendához tartozik még, hogy ereklyéinek szállítása közben, 1652-ben a kísérő papot villámcsapás érte, de csodával határos módon semmi baja nem esett.

Szent Márton ünnepnapja november 11 (4. kép). Savariában (Szombathely) születetett a IV. században, egy jómódú pogány katonatiszt gyermekeként, később döntött úgy, hogy felveszi a kereszténységet. Apja akaratára lett légionárius és katonaévei alatt vitézsége mellett jóindulatával, a betegek iránti részvétével tűnt ki.

4. kép Szent Márton
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tours-i_Szent_Márton)

371-ben Tours püspökévé választották, ez elleni tiltakozásul a monda szerint, a libák óljában próbált elrejtőzni, az állatok azonban elárulták gágogásukkal.

Szent Márton életében nem volt kapcsolatban a borral, azonban a hagyomány szerint ünnepének időpontjára forr ki a must és ekkor kell az újbort kóstolni. A mondás szerint ezen a napon ajánlatos libát fogyasztani, hiszen, „aki Márton napon libát nem eszik, az egész éven át éhezik”. Márton napjához időjóslási hagyomány is tartozik; a tapasztalat szerint november 11-ére sokszor leesett az első hó, és ha „Szent Márton fehér lovon érkezik”, akkor enyhe télre lehet számítani.

Szent János ünnepnapja december 27. (5. kép). Olajbafőtt Szent Jánosnak is nevezik, legendája szerint ugyanis Róma kapuja előtt forró olajjal telt katlanba vetették, ő azonban sértetlenül lépett ki belőle. Az esemény helyszínén kápolnát emeltek az apostol tiszteletére.

5. kép Szent János
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/János_apostol)

János napjához kötődő népszokás a jánosolás, a borral való köszöntés, azaz Szent János áldása, melynek az a legenda az alapja, hogy János egy mérgezett borral teli kehely kiivásával térített meg egy pogány főpapot és követőit, akik látva Krisztus és az imádság erejét, áttértek a keresztény vallásra.

A János-napi borszentelés szokását a premontrei szerzetesek honosították meg Magyarországon és a XV. században már a misekönyvekben is megemlítik. A hagyomány még ma is él, a szőlősgazdák egy üveg bort visznek a János-napi misére, melyet a pap megszentel.

A megáldott ital betegségek, főként torokfájás ellen jó, de a hordókba is csepegtetnek belőle, nehogy megromoljon az egész évi termés.

Kápolnák a szőlőhegyen

Az többi borvidékhez képest a Balaton-felvidéken sok kápolna épült a szőlőkben; csak a Szent György-hegyen hatnál több szenteknek ajánlott szakrális építmény található, melyeket a környékbeli szőlőtermesztők adományaiból vagy egy módosabb család költségén emeltek fel.

A honfoglaló őseink által Magashegynek nevezett Szent György-hegy – emlékét Hegymagas község neve máig őrzi – déli lankáin találjuk például a Lengyel-kápolnát, melyet egyes források szerint a XVII. században építtetett az akkori birtokos Tóti-Lengyel család (6. kép). A díszes kápolnát a boldogságos Szűz tiszteletére ajánlották, melynek kertjéből gyönyörű kilátás nyílik Badacsonyra, a Keszthelyi-hegységre, sőt még a szigligeti vár is szépen látható innen.

6. kép Lengyel-kápolna
(Forrás: http://indafoto.hu/nagy_istvan/image/13887737-f6b792af)

A mai épület mellett egykori kis egyház maradványait fedezték fel, mely valamikor a Szent György-kápolna lehetett – melyről a hegy a mai nevét kapta. Oltárának tetején Szent István, Szent László és Szűz Mária aranyozott szobrai láthatók. A kápolnában szeptember második vasárnapján Szűz Mária tiszteletére búcsút rendeznek és a Szent György utáni vasárnapon szentmisét tartanak.

Szép építészeti emlék még a műemléki védettség alatt álló Lengyel-Tarányi-présház, mely szinte elválaszthatatlanul hozzátartozik a közelében álló kápolnához (7. kép). Az 1780-ban épített épület íves oromzata jellegzetesen barokk vonás, amely előtt áttört mellvédes, oszlopokon nyugvó kőerkély áll. A homlokzatot faragott, szőlőműveléssel kapcsolatos görög-római mitológiai alakokat ábrázoló kőszobrok (hordón ülő Bacchus, Ceres, Diana, Flora) és a Lengyel család címere díszítik. A pince az alsó szinten, a szobák a felső szinten, az istálló és a gazdasági helyiségek pedig hátul kaptak helyet. Mai, közismertebb neve a későbbi tulajdonosától, a Tarányi-családtól származik.

7. kép Tarányi présház
(Forrás: http://furediturazok.lapunk.hu/?modul=galeria&a=105055&p=1)

Kisapátihoz közel két kápolna is található a Szent György-hegy keleti oldalában: az 1950-es években épült Ify kápolna, mely Ify Lajos római katolikus pap – korábbi fonyódi plébános – magánkápolnája volt (ma már sajnos gazdátlan), illetve a középkori eredetű Szentkereszt kápolna, melyet 1244-45-ben a falu akkori földesura, a pannonhalmi bencés főapát építtette és a román stílusú templom építészet egyik legszebb példája (8. kép). Ez utóbbi évszázadokon át egészen 1777-ig Kisapáti népének plébániaegyházaként szolgált.

8. kép Szentkereszt kápolna, Kisapáti
(Forrás: https://balatonoleles.wordpress.com/2013/10/13/2053/)

A környéken található még egy Páduai Szent Antal tiszteletére ajánlott egyszerű, késő barokk kápolna, melyet 1756-ban építettek a szent tiszteletére és ahol a hívek Antal napját követő első vasárnap gyülekeznek a búcsúi istentiszteletre, amelyet általában tíz órakor tartanak. A kápolna 1912-ben épült kőkeresztjét a II. világháború végén szovjet katonák megrongálták. Ledöntött felső részét – az eredeti darab azóta is a templom előtti kis füves területen fekszik – pótolni kellett, az új kőkereszt felirata „És bocsásd meg vétkeiket!”

A Szent György-hegy északi oldalán a Mogyorósi-dűlőben, szőlők és gyümölcsfák között rejtőzködik a hegybirtokosok által 1811-ben épített, Szent Donát tiszteletére emelt kápolna.

Balatonlelle határában található a Gamási-hát, legmagasabb pontjával, a Kisheggyel, melynek szőlői között is található egy Szent-Donát kápolna, melyet 1758-ban szenteltek fel a szőlősgazdák védőszentjének tiszteletére. Barokk stílusban épült és a közelében található a szintén XVIII. századi vincellérlakás és pince. A településen megtekintésre érdemes még a barokk Nepomuki Szent János-szobor.

A Gróf Festetics Györgyné által 1785-ben Holládon építtetett kápolnát szintén Szent Donátnak szentelték (e település nevezetességei közé tartozik a Bari-hegyi népi présház és pince, illetve a szőlőhegy régi kőkeresztje is) és szent kultuszának szakrális építményei közé tartozik még a Gyulakeszitől keletre fekvő szőlőhegyen található kis kápolna (9. kép).

9. kép A holládi Szent Donát kápolna
(Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hollád,_Szent_Donát-kápolna.jpg)

A Balaton északi partjának egyik leggyönyörűbb helyén, Szigliget Rókarántó nevű dűlőjében 1845-ben a helyi gazdák kezdeményezésére klasszicista kápolna épült. A dombtetőn álló, hófehérre meszelt Szentháromság kápolnát műemlékké nyilvánították és benne évente egyszer tartanak szentmisét. A Kiskápolnának is nevezett építmény alatt szőlők, gyümölcsösök, nyaralók húzódnak a Balatonig, a táj és az építmények szemet gyönyörködtető harmóniájában egyesülve.

A Gyenesdiás településen található építészeti emlékek közül érdemes megnézni a XIX. század eleji Szent Ilona kápolnát, a Havas Boldogasszony-templomot (1893) és az alsódiási János-forrásnál álló Nepomuki Szent János szobrot, melyek mind klasszicista stílusban készültek.

Vonyarcvashegy a Keszthelyi-hegység déli oldalában szétszórt lakóházakból és présházakból alakult település, melynek egyik nevezetessége a Szent Mihály-domb (10. kép).

10. kép Szent Mihály-domb
(Bódis László)

A 134 méter magas dolomitdomb tetején álló kápolnát a legenda szerint egy balatoni rianásból megmenekült 40 halász emeltette hálából. A legenda szerint a téli Balaton jegén dolgozó halászok egy leváló jégdarabon rekedtek és a jéghideg vízben nem tudtak kiúszni a partra. Az utolsó pillanatban azonban a szél megfordult és a part felé sodorta a jégtáblát, megmentve ezzel az életüket.

A Badacsony déli oldalában található egy Szent Anna-kápolna, melyet 1789-ben Szentgyörgyi Horváth Zsigmond építtetett (11. kép). A balatonfüredi földbirtokos – akinek nevéhez fűződik az 1825-ben megrendezett első Anna-bál is – Annának nevezett felesége és két unokája után szenteltette az általa épített kápolnát Szent-Anna nevére. Az 1800-as évek közepétől a Kisfaludy-, később 1945-ig az Ányos-család tagjai gondozták. A kápolna a badacsonytomaji plébániához tartozik és manapság az Anna-naphoz, a kápolna búcsúnapjához legközelebb eső szombaton délután tartanak benne istentiszteletet.

11. kép Szent Anna-kápolna
(Bódis László)

A Balatontól kicsit távolabb, a Somló és a Ság-hegy oldalába is találunk szép egyházi építészeti emlékeket, mint amilyen például a Somlójenő határában, a Somló délnyugati oldalán, a Szent Ilona dűlőben álló Szent Ilona-kápolna, melynek elődjét, a Szent Kereszt-templomot egy 1399-es okmány említi először. Az elpusztult templom újjáépítését a XIX. században határozták el és a helyiek éveken keresztül gyűjtötték rá a szőlőtermesztésből befolyt összeget, hogy megvásárolhassák a templom helyét.

A Badacsony déli peremén találjuk a környék legismertebb kőkeresztjét, melyet Ranolder János veszprémi püspök állíttatott 1857. szeptember 14-én. A püspökről Ranolder-keresztnek elnevezett alkotás 400 m magasságban áll a Harangozó Börc sziklája felett, melynek különlegessége, hogy a kinyúló sziklát kődarabbal vagy kalapáccsal megütve zendülő hangot ad, mely egy harang kondulásához hasonlatos (12. kép).

12. kép Ranolder-kereszt
(Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ranolder-kereszt_-_panoramio_(1).jpg)

(A balatonmelléki zalaiak illetik a bércet, sziklaszirtet a börc kifejezéssel.) A keresztről Eötvös Károly is ír Utazás a Balaton körül című könyvében: „Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén, Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy amikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságokon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.”

A szélsőséges nyár az ásványvízforgalmat se kímélte, egyszerre tépázta meg és húzta fel

2019. október 1. 05:47

A hazai ásványvizek árát ma három fő tényező befolyásolja: a forint árfolyama, a disztribúciós és a bérköltségek.

Fontos lenne a világpiacra is kijuttatni a magyar pálinkát

2019. szeptember 28. 11:17

Főzőmesterek, pálinkaházak, vállalkozók, szakmai érdekképviseletek a kormánnyal együtt azért dolgoztak éveken át, hogy a pálinka magas presztízse ne végcél, hanem kiindulópont legyen.

Szeptember 27-28-án Kutatók Éjszakája a Szent István Egyetemen

2019. szeptember 25. 17:16

Az idei évben szeptember 27-én és 28-án kerül megrendezésre országszerte a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat, amelyhez a Szent István Egyetem összes campusa számos lebilincselő programmal, előadással és kreatív foglalkozással csatlakozik.

10 millió darabot adtak el a legendás terepjáróból

2019. szeptember 25. 14:28

A Toyota Land Cruiserből a modell első generációjának bemutatása után közel hét évtizeddel gazdára talált a tízmilliomodik darab.

Életmód Képgaléria

Szőlőszüret: Kézzel - kontra - géppel

2018. szeptember 5. 17:12

Pellenc Optimum 660 önjáró szőlő betakarítógépet tesztelt a KITE Zrt. Maróti Attila visontai szőlősgazda birtokán.

Már kapható a hazai csemegeszőlő

2018. augusztus 17. 09:04

A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan előbbre tolódik a szezon.