Nemcsak a tojás két jellemző részének, a sárgájának és a fehérjének az eredeti funkciójára szeretnénk rávilágítani, hanem egyéb érdekességet is elárulunk róluk.
Hátha van olyan, aki nem emlékszik arra a klasszikus mondatra, amit általános iskolában tanultunk biológiaórán: „A tojás egyetlen, kivételesen nagy sejt.” Ez gyorsan nyomra is vezetheti az érdeklődőt, amikor a tojás felépítését szeretné megérteni.
A tojássárgája gyakorlatilag a tyúk petesejtje, amelynek érett állapotba kell kerülnie ahhoz, hogy tojás képződjön belőle. Azokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyekre az embrió fejlődéséhez szükség van. A színét a táp növényi pigmentjeiből nyeri, amit korábban a tyúk felcsipegetett: a kukoricától sárgásabb, a búzától sápadtabb árnyalatot kap.
A fehérje később keletkezik, és a feladata, hogy védőréteget képezzen az embrió és a héj között fizikailag, megfelelően nedves környezetet biztosítson, és védje a baktériumok és vírusok, sőt a ragadozók ellen is – ugyanis olyan fehérje található benne, amely elfogyasztójában gátolja a tápanyagok felszívódását.
Néhány tény a tojásfehérjéről
Hiába teszi ki egy egész tojás nagy részét, a kalóriatartalma annak csak a negyede, a zsírtartalma pedig közelít a nullához. Így a fogyókúrázóknak kifejezetten ajánlott a fogyasztása.
Az egész tojás fehérjetartalmának több mint felét adja – akár 4 grammot tartalmazhat, ráadásul minden esszenciális aminosav megtalálható benne.
Kevés benne a vitamin – de egy adagban a napi riboflavin-szükséglet (B2-vitamin) 12%-a megtalálható, ami az energiatermeléshez és a sejtnövekedéshez elengedhetetlen.
A tojásfehérjéből, mivel sok levegőt képes megtartani, az omletten és rántottán túl készíthetünk habcsókot, makaront, szuflét, illetve kenhetjük a sütik tetejére is.
Néhány tény a tojássárgájáról
A tojássárgájában bőségesen van vitamin és ásványi anyag, mint a kalcium, foszfor, cink, tiamin (B1-vitamin), B12-vitamin, A-, E-, D-, K-vitamin. Egy tojássárgája a napi kolin szükséglet (agy, idegrendszer, máj stb. vízben oldódó vitaminja) 60%-át is tartalmazza, valamint zsírban oldódó karotinoidokban is gazdag, ami a „szem vitaminja”.
Magas, 4,5-6 gramm a zsírtartalma, ám ez még mindig csak a napi ajánlott mennyiség 10%-a. Viszont ezek többnyire „jó” zsírok, mint az Omega-3 zsírsavak, amit az emberi szervezet nem tud előállítani.
Koleszterinből a tojás az összes ételféleség közül az egyik legtöbbet tartalmazza (akár 200 mg egyetlen sárgájában). Szerencsére az újabb kutatások szerint nincs összefüggés az elfogyasztott tojások mennyisége és a magas koleszterinszint, illetve a szívbetegségek között.
A tojássárgáját adhatjuk tésztákhoz, és lehet olyan mártások alapanyaga, amelyekben zsiradékot kell valamilyen savas folyadékkal vegyíteni, mint például a majonéz vagy a hollandi mártás.
Ráadás Tipp
Ha a tojásban található minden tápanyagot optimális formában szeretnék elfogyasztani, a legjobb, ha a fehérjét addig hevítjük (főzzük/sütjük), amíg teljesen megszilárdul; így ugyanis kicsapódik és működésképtelenné válik az az inhibitor, ami a tápanyagok felszívódását gátolja. A tojássárgája viszont lehetőleg nyersen fogyasztandó – ha előzetesen szalmonellától mentesítették.
(Fotó: Pixabay)