A mindennapi élelmiszereinkben előforduló, „rejtett” alkohol jelenléte sok fogyasztót meglepetésként érhet. Sokak számára ugyanis nem nyilvánvaló, hogy a különböző pékáruk, készételek, édességek, sőt még néhány üdítőital is tartalmazhat alkoholt.
Ennek felismerése különösen fontos azoknak, akik vallási, egészségügyi vagy személyes okokból kerülik az alkoholfogyasztást. De miért is van szükség alkoholra az élelmiszerekben, és hogyan ismerhetjük fel jelenlétét?
Tartósítás
Az alkohol többféle szerepet tölthet be az élelmiszerek gyártása során. Az egyik leggyakoribb felhasználási módja a tartósítás. A pékáruk esetében például az alkohol tartósítószerként szolgálhat.
Az előre csomagolt kenyérfélék vagy sütemények csomagolásának belső felületét alkohollal kezelik, hogy megakadályozzák a penészgombák elszaporodását, ezzel meghosszabbítva a termék eltarthatósági idejét.
Aroma
Emellett az alkohol gyakran használatos aromaként is. Az olyan ételek, mint a tiramisu vagy bizonyos csokoládék, alkoholos összetevőket, például likőröket vagy borpárlatokat tartalmaznak, amelyek különleges ízt kölcsönöznek a termékeknek. A készételek, például a pörköltek vagy szószok esetében az alkohol a fűszerezés intenzitását is növelheti.
Végül, de nem utolsósorban az alkohol szeparáló anyagként is funkcionálhat, megakadályozva az élelmiszerek összetapadását, csomósodását.
Ezerféle felirat
De hogyan ismerhetjük fel, ha egy termék alkoholt tartalmaz? Az élelmiszerek csomagolásán található összetevők listája nyújt információt erről, azonban nem minden esetben egyértelmű a feltüntetés. Az alkohol jelenlétére utaló kifejezések közé tartozik például az „etanol”, „etil-alkohol” vagy különböző alkoholos italok nevei, mint az amaretto, whisky, brandy vagy marsala.
Azonban az is előfordul, hogy az alkohol rejtett formában, az adalékanyagok között jelenik meg. Az E-számok rendszerében például az E1519 a benzil-alkoholt, az E334 pedig a borkősavat jelöli. Bár ez utóbbi nem közvetlenül az etanolhoz kapcsolódik, az ilyen adalékanyagok szerepe az élelmiszerek szerkezetének és ízének megőrzésében lehet fontos.
1,2 százalék a határ
A szabályozások nem minden esetben követelik meg az alkohol pontos feltüntetését az élelmiszereken. Az Európai Unióban például az italoknál kötelező megjelölni az alkoholtartalmat, ha az meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot. Ez az oka annak, hogy az „alkoholmentes” sörök és borok is tartalmazhatnak némi alkoholt, jellemzően 0,5%-ot. Ugyanakkor az úgynevezett 0,0%-os termékek már valóban teljesen alkoholmentesek.
Az élelmiszerek esetében viszont az alkohol jelenlétét csak akkor kell megjelölni, ha az összetevők listájában különálló anyagként szerepel. Ha az alkohol csak technológiai segédanyagként vagy aromahordozóként van jelen, akkor a mennyisége általában nem éri el azt a szintet, amely érzékszervileg is észlelhető lenne.
Nem jelent valós veszélyt
Sokan felteszik a kérdést, hogy jelent-e egészségügyi kockázatot az élelmiszerekben rejtve jelen lévő alkohol. A válasz több tényezőtől függ. Az alkohol bizonyos mennyiség felett természetesen káros hatással lehet az emberi szervezetre, különösen a májra és az idegrendszerre. Azonban a legtöbb esetben az élelmiszerekben található alkohol koncentrációja annyira alacsony, hogy az nem jelent valós veszélyt.
Az aromákban és ízfokozókban használt alkohol mennyisége a gyártási folyamat során elpárologhat, különösen, ha a terméket hőkezelésnek vetik alá. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által engedélyezett adalékanyagok esetében az alkoholtartalom legfeljebb 0,2 térfogatszázalék lehet, ami nem érzékelhető ízben, szagban vagy hatásban.
Ki olvassa el elég figyelmesen?
A fogyasztók számára a tudatos vásárlás jelenti az egyetlen valódi védelmet a rejtett alkohol ellen. Érdemes figyelmesen elolvasni a termékek címkéjét, különös tekintettel az összetevők listájára.
Ha valaki nem biztos abban, hogy egy adott termék tartalmaz-e alkoholt, közvetlenül felveheti a kapcsolatot a gyártóval vagy az eladóval, és kérhet további információt. A fogyasztóvédelmi szervezetek is gyakran nyújtanak tájékoztatást az élelmiszerek összetevőiről és az azokhoz kapcsolódó szabályozásokról.
Fotó: Pixabay
