Az erózió elleni küzdelmet tűzte zászlójára a KITE Zrt., amikor kidolgozta és elsőként a szakmai nyilvánosság számára be is mutatta a felszíni vizek kezelésére vonatkozó precíziós megoldásait.
Az erózió elleni védelem volt a témája a KITE Zrt. 2015. május 7-én, a Tolna megyei Tevel község melletti dombos területen megrendezett bemutatójának, amelyre nagyszámú gazdálkodó jött el az ország különböző részeiből. Nem is volt véletlen a téma iránti fokozott érdeklődés. A problémával ugyanis minden gazda nap, mint nap szembesül, de ezek közül is különösen azok, akiknek szántóföldje dombságon fekszik. Ugyanis, mint a bemutató alkalmával elhangzottakból kiderült, hazánk művelt területeinek 40 %-án fennáll az erózió veszélye. Az erózió miatt nem alakulhat ki egységes növényállomány, ami jelentősen mérsékli a termést, amivel romlik a termelés gazdaságossága. Az ellene való védekezés tehát minden gazdálkodónak alapvető érdeke.
Az erózió elleni küzdelmet tűzte zászlójára a KITE Zrt., amikor kidolgozta és elsőként a szakmai nyilvánosság számára be is mutatta a felszíni vizek kezelésére vonatkozó precíziós megoldásait. Az alábbiakban a bemutatón elhangzottakból idézünk.
A vízerózió és az ellene való védelem lehetőségei
Az erózió elleni védelem bemutatón is szereplő megoldásainak ismertetése előtt érdemes a vízerózió káros hatásait és formáit, illetve a vízerózió elleni védekezés ismert módszereit áttekinteni.
A vízerózió káros hatásai és megjelenési formái
A vízerózió számos káros hatása közül:
– a szervesanyag, illetve humuszréteg csökkenése,
– termőréteg és a biológiai aktivitás csökkenése,
– a talaj kémhatásának változása (savanyosodás, lúgosodás)
– a tápanyagkészlet változása (felül csökkenés, alul felhalmozódás),
– a mélyebben fekvő részeken a káros anyag felhalmozódása (peszticidek!), a talaj nehezebb művelhetősége,
– humuszban szegény talajfoltok kialakulása
sorolható a legjelentősebbek közé.
1. kép: Bordás erózió a bemutató helyszínén
A vízerózió megjelenési formáját illetően jelentkezhet csepperózió (vízcseppek romboló, tömörítő hatása), laperózió (felületi lefolyás lepelszerűen), érerózió (csapadékvíz okozta érszerű bevágódás), bordás erózió (kisebb vízerek egyesülése okozta nagyobb mélységű talajelsodródás) és szedimentáció (a lepusztult talajrészek leülepedése utáni természeti és gazdasági kára) formájában.
2. kép: Rétegvonal mentén elvetett kelő félben lévő kukorica
A vízerózió elleni védekezés módszerei
A vízerózió kialakulása elleni leggyakoribb megoldások:
– Talajtakaró növények alkalmazása (a következő kultúrnövény vetéséig a talajt védő ideiglenes növénytakaró);
– Füvesített vízelvezetők létrehozása (Lejtős területeken füvesített lejtő irányú táblarészek létrehozása a víz eróziómentes lefolyására telepített vízelvezető árokba);
– Rétegvonal mentén történő művelés (Lejtős területen rétegvonalak menti talajművelés és vetés, mely által kialakított barázdált felszín akadályozza/lassítja a lefolyó víz sebességét);
– Füvesített rétegvonal sávok létrehozása (Lejtős területen a rétegvonal mentén telepített keskeny átjárható füvesített sávok);
– Füvesített táblaszegélyek kialakítása (Füvesített területszegélyek olyan táblaszéleken (forgókon), ahol a lejtőn a felfelé és lefelé történő művelés hatására a talajveszteség meghaladja az elfogadható szintet).
3. kép: John Deere 512 tárcsás lazító (Disk Ripper) képes a tömörödött rétegek felszakítására, a talaj vízháztartásának visszaállítására. A mulcsművelés kiváló eszköze. A programozható mélységszabályozó (TOUCHSETTM) révén a munkamélység beállított határok között előre programozható és gombnyomásra aktiválható.
Szármaradvány-gazdálkodás és talajvédő művelés
A tarlóborítottság kívánatos mértéke
A talajveszteség csökkenése és a tarlómaradvány-fedettség között szoros összefüggés van (1. ábra). A talaj védelme, a talajban lévő víz megőrzése és a talajt érő káros környezeti hatások kiküszöbölése olyan csökkentett menetszámú talajművelési rendszerek alkalmazását teszi szükségessé, mely után a betakarított elővetemény tarlómaradványának fedettsége a vetés után meghaladja a 30%-ot. Minél nagyobb a szármaradványok borítottsága a talajon, annál nagyobb az erózió megfékezésének lehetősége. A talajborítottság mértékét többek között leginkább az elővetemény szármaradványának tömege, fajtája, a talajművelés módja, a talaj biológiai aktivitása befolyásolja.
1. ábra: A talajfedettség és az erózió összefüggései
A betakarítás után a géppel végzett szárszecskázás és terítés után a talajt a szármaradványok 100 %-a borítja be. Ha ősszel, a tárcsás lazítóval végzett művelés és beforgatás után annak csak mintegy 45 %-a, a tavaszi szántóföldi kultivátorozás után 80 %-a, illetve a vetés után pedig 90 %-a marad a talaj felszínén, úgy a talaj borítottsága e műveletsor végén éppen 31 % lesz, ami megfelel az említett kívánatos értéknek.
A talajvédő művelési rendszerek típusai
– Mulcsművelés. Teljes felületű forgatás nélküli talajművelési rendszer, amelynek révén a szármaradványok egy része a talajba beforgatásra kerül, a többi a felszínen marad talajtakarás/védelem céljából.
– Sávos művelés. A betakarítás után a talajművelés sávosan történik, a talaj felszínének legfeljebb csak a 30 %-át bolygatják. A sávok között a szármaradványok a felszínen maradnak talajtakarás céljából. A művelést követően a vetés a megművelt sávokba történik.
– Direktvetés. A talaj a betakarítástól a vetésig bolygatatlan. A vetés speciális direktvető gépekkel, vagy kiegészítő tartozékokkal ellátott vetőgépekkel a vetőcsoroszlya általi hasítékokba, vagy keskeny magágyba történik A talajbolygatás mértéke legfeljebb 10 %.
4. kép: Köckerling Allrunder univerzális magágykészítő az őszi alapművelés elmunkálására. Alkalmazható ősszel, vagy tavasszal egyaránt. Az STS viszatömörítő hengersor nem érzékeny a talaj nedvességi állapotára, így széles talajnedvesség tartományban használható.
A KITE és John Deere precíziós technológiai megoldásai a felszíni vízkezelésre
Erózió elleni védelem műholdas helymeghatározással és navigációval, illetve 3D-s alkalmazásokkal
A bemutató mindenki számára bizonyította, hogy az erózió pusztításának kitett területeken a KITE Zrt. által kidolgozott technológiák egyikével, vagy azok kombinációjával lehetőség nyílik a vízerózió mértékének csökkentésére. A precíziós gazdálkodásban alkalmazott RTK pontosságú (±2,0 cm) műholdas helymeghatározás és navigáció, valamint 3D-s alkalmazások használata teljes megoldást kínál az irányított felszíni vízelvezetésre és a rétegvonal gazdálkodás, valamint a hozzá kapcsolódó talajvédelmi technológiák megvalósítására. A gazdálkodás hatékonyságának fenntartására és növelésére pedig számos automatikus alkalmazás nyújt teljes megoldást az ilyen területeken történő növénytermesztéshez. Ezek röviden:
– John Deere Green Star rendszer
(Green Star monitor és StarFire 3000 antenna)
John Deere Green Star rendszer teljes megoldás a precíziós gazdálkodás bevezetésére. A Geen Star monitor és StarFire 3000 műholdvevő antenna alkalmas ISOBUS intelligens munkagépek vezérlésére, lokális faladatok, illetve egyéb intelligens megoldások végrehajtására, műveletvégzések dokumentálására és még számos, a növénytermelés hatékonyságát növelő funkció ellátására.
5. kép: John Deere 1775 NT szemenkénti vetőgép
– Automatikus kormányzás – AutoTrac
A JD AutoTrac alkalmazása az RTK jelpontossággal a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy a talajműveléstől a betakarításig a munkagépek üzemeltetésekor a sorcsatlakoztatás legyen a követendő nyomvonal egyenes vagy görbe vonalú (pl.: rétegvonal), pontosan (azaz ráfedés vagy kihagyás nélkül) történjen. Ugyanakkor használható olyan különleges alkalmazásokra is, mint a felszíni vízkezelés (pl. ároknyitás). Az elmentett AutoTrac nyomvonalakon való haladás RTK jelpontossággal megismételhető.
6. kép: Komplett magágykészítő egység John Deere 1775 NT vetőgépen. Az ívelt élű (cápafogú) forgókések vágják a szármaradványokat, rögöket, a kúpos bordás henger széttöri a rögöket, síkra tömöríti a felszínt. A hullámos tárcsa közvetlenül a vetőcsoroszlya előtt magágy minőségű talajt alakít ki.
– Felszíni vízkezelés – Surface Water Pro Plus
Betakarításkor vagy bármilyen szántóföldi munkaművelet során egy StarFire RTK jelpontosságú antennával és Surface Water Pro Plus alkalmazással felvehető egy terület 3 dimenziós térképe. Ezek után a megfelelő asztali szoftver által feldolgozott adatok segítségével megtervezhető egy adott tábla felszíni vízkezelése.
– Aktív munkagép irányítás – Active Implement Guidance
Görbe nyomvonalon vagy domboldalon történő munkaműveletek (talajművelés, vetés) esetén az erőgép-munkagép kapcsolatból adódóan a munkagép elsodródhat a kívánt nyomvonalról, ami talajművelésnél túlzott ráfedést vagy kihagyást, vetés esetén pedig pontatlanul csatlakozó sort eredményezhet. Ennek kiküszöbölésére használható a John Deere aktív munkagép-irányító rendszere. Az AIG használata esetén az erőgép és a munkagép is azonos nyomvonalon halad, így alkalmazható sávos műveléshez, szemenkénti vetéshez vagy akár növényápolási munkákhoz.
7. kép: Orthman 1rRIPr sávos talaművelő rétegvonal művelésre átalakított változata, amely kifejezetten lejtős területeken sorközök folyékony műtrágya (Nitrosol) talajba juttatására (injektálásra) szolgál. A traktorhoz függesztett gép gerendelyén a sorköznek megfelelő távolságra helyezkednek el az ugyancsak függesztett művelő elemek. Az 50 cm átmérőjű tárcsák szármaradványos területen átvágják a szármaradványokat. Az ezt követő késes injektáló által készített hasítékba csővezeték útján kerül a műtrágya a talajba, amit tömörítő kerék zár le. A traktort a Green Star rendszer vezeti. A rendszer a munkagép oldalirányú elsodródását a traktor függesztő szerkezetének hidraulikus munkahengerrel való beavatkozásával azonnal korrigálja.
– Szakaszvezérlés – Section Control
Szabálytalan alakú táblákon, táblavégi forgóknál, vagy járható belső táblarészeken (füvesített vízvezető árkok, füvesített rétegvonal sávok) – különösen nagy munkaszélességű növényvédő, trágyaszóró, vetőgépek esetén elkerülhetetlen a már kezelt sávokra való rászórás, rávetés, ami rontja a gazdálkodás hatékonyságát. A John Deere Section Control lehetővé teszi a vető- és növényvédő gépek műhold alapú automatikus szakaszvezérlését, amelynek révén kiküszöbölhető a már kezelt (beszórt, bevetett stb.) területek ismételt művelése, amivel jelentősen mérsékelhetők az inputanyag költségek és a felesleges környezetterhelés.
8. kép: John Deere R4030 önjáró permetező. Ez a gép már szórófejenként szakaszolható, a tartályában pedig nem permetlé, hanem tiszta víz van, a különféle vegyszerek beadagolása a gép folyadékszállító rendszerébe a beállított dózisnak megfelelően egyenként történik.
(Dr. Demes György – Agrofórum Online)