Az automata metszőrobotok régóta a termelők kívánságlistáján szerepelnek, mint ahogy egykor a szüretelőgépek is ott sorakoztak a munkát megkönnyítő eszközök között. A kutatók azonban igen körülményesnek találják mind az algoritmusok fejlesztését, mind a metszési lépések megtervezését, valamint a megfelelő hardwareháttér kivitelezését. Összetett ,,problémával” állunk hát szemben.
Hogyan működik?
Az automata metszőkar egy kamerarendszer segítségével ismeri fel a betáplált tulajdonságoknak megfelelő, eltávolítandó növényi részt, miközben a legrövidebb úton közelíti meg azt. A robotokat az úgynevezett ,,UFO” (Upright Fruiting Offshoot) „metszésoktató” rendszerben tesztelik, amelyben a gépezeteknek egyszerű metszési szabályok mentén kell elvégezniük a műveletet – olvasható a goodfruit.com-on.
A Washingtoni State University (WSU) kutatói kezdetben kamerákkal rögzítették a kertészek metszési technikáját, azzal a céllal, hogy olyan szabályokat dolgozhassanak ki, amelyeket a mesterséges intelligencia az emberek ,,megfigyelése útján tanulhat meg”. A tapasztalat szerint azonban minden ember egészen másképp közelíteti meg a feladatot, így egységes metszéstechnológiai mintázatot képezni, és a gépi tanulás nyelvezetére lefordítani nagy kihívásnak bizonyul.
Manoj Karkee, a WSU professzora csaknem egy évtizede vizsgálja a robotizált metszés lehetőségeit. A WSU idén induló, 20 millió dolláros AgAID Institute támogatása, mely egy agrártechnológiai kutatási befektetés, más kutatási célok mellett a metszőrobotok fejlesztésének felgyorsítását célozza, hiszen, ahogy látszik, élénk piaci érdeklődés övezi a kertészettechnológiai újítást.
A tesztüzemre a WSU Roza telepének kísérleti cseresznyeparcelláján került sor, ami egy aránylag egyszerű lombkorona-szerkezetet biztosít. Az ország másik szegletében, a Penn State University mérnök hallgatói azonban azon fáradoznak, hogy miképp lehet a sűrű lombkoronák metszését megoldani az innovációval.
A metszőrobotnak jelenleg csak egyetlen metszési szabálynak kell eleget tennie, mely az oldalelágazások eltávolítására, és a felfelé törekvő, gyümölcs képzésére alkalmas hajtások meghagyására vonatkozik.
Hol tartunk most?
A kutatók szerint örömteli pillanat, amikor a metszőkar végigpásztázza a lombkoronát, hiszen az ötlettől a megvalósításig hatalmas utat tettek meg. Ugyanakkor a tökéletesnek mondható megoldásig még hosszú út vezet. A metszési technikák növényfejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálata alapvetés a technológia fejlesztésében, ugyanakkor, a már említett módon, nehézséget okoz az, hogy az emberi metszés mikéntje nagy eltéréseket mutat. Ezeknek a jelenségeknek a megfigyelése útján nyílik lehetőség a robotizált metszés tökéletesítésére.
