A műholdas távérzékelés vagy a drón használata például a növények fejlődési időszakában a növényvédelmi műveletek tervezésében segíthet.
Ahogy ma már a legtöbb munkahely nem képzelhető el számítógépek és digitális, informatikai eszközök használata nélkül, úgy sokan egyetértenek abban, hogy a mezőgazdaságban is egyre inkább így van, s a jövőben gyakrabban is hallható lesz a precíziós gazdálkodás kifejezés, melynek során különböző informatikai megoldásokkal még inkább következetes gazdálkodást folytathatnak az ágazat szereplői.
A technológia költséges, a növénytermesztésben viszont számos előnyt sorakoztat, mely növelheti a versenyképességet, hosszú távon pedig költségmegtakarítással és hozamnövekedéssel kecsegtet. A szakvélemények szerint ugyan nem mai ötletről van szó, ám egyelőre országosan is gyerekcipőben jár a gazdálkodási forma, mely során a különféle mérésekkel begyűjtött adatok tudatos felhasználása végigkíséri a termelési folyamatot a földek megművelésétől egészen a betakarításig. Például a szántóföldek lehető legpontosabb feltérképezése segíthet megtudni, milyen minőségűek a különböző talajfoltok, így azokba megkülönböztetett mennyiségben kerülhet műtrágya, a munkagépeket pedig számítógép vezérli. Egyre több gazdálkodó nyit az okostelefonok felé, melyek a szükséges növényvédelmi beavatkozás kapcsán adnak értesítést. Úgynevezett hozamtérképek készülnek, a fagyvédelmet pedig mikroklímát mérő meteorológiai állomással erősítik, másutt távolról irányított, pilóta nélküli légi járművel (drónnal) térképezik fel a földeket.
– A precíziós gazdálkodásnak a gyakorlat szerint napjainkban a növénytermesztésben van elsősorban jelentősége – válaszolta kérdésünkre Markó András, korábbi kaposvári talajvédelmi szakértő, tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadó. – Az informatikai gondolkodás, a termelési egységekre, az egyes táblákra (azonos hasznosítású, összefüggő földterületre) vonatkozó mérések, megfigyelések gyűjtése fontos, de a gyűjtött adatok helyes, szakszerű értelmezése megfelelő felkészültséget és gyakorlatot kíván.
Országosan ismert technológiai eredményeiről a zimányi Farkas Kft., mely több mint tíz éve foglalkozik precíziós gazdálkodással. – Be kellett látni, hogy a 2000-es évek elején a gazdálkodókat is utolérte a mezőgazdaságban az informatika – válaszolta lapunknak Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa. – Fontos volt számomra, hogy megfelelő külsős szolgáltatókat találjak a precíziós gazdálkodás folytatásának alkalmazásához. Nehéz volt a kezdet, de fontos elhinni, hogy a nagy eszközigényű precíziós technológia megtérül a termelésben.
A vállalkozás traktorjaiban és kombájnjában van robotpilóta, melynek segítségével két centiméter pontossággal dolgozhatnak a szántóföldön. Munkagépeiket (a műtrágyaszórót, vetőgépet, permetezőt) az elkészített kijuttatási tervnek megfelelően elektronikusan a fedélzeti számítógép vezérli. – Több mint tíz éve differenciáltan (elkülönített módon) juttatjuk ki a műtrágyát a földekre – mondta Farkas László. Ennek alapja a talajok tápanyag-szolgáltató képessége. – Három hektáronként vettünk talajmintát, melynek elemzését követően egy térképkészítő számítógépes program segítségével meghatározzuk a különböző tápanyag-szolgáltató képességű talajfoltok elhelyezkedését. A differenciális következtében magasabb terméseredményt sikerült elérni, úgy, hogy közben szakmailag megalapozott mennyiséget alkalmazunk az eltérő talajadottságokon.
– A műholdas távérzékelés vagy a drón használata például a növények fejlődési időszakában a növényvédelmi műveletek tervezésében segíthet – így Markó András. – A betakarításkor készülő hozamtérképek pedig a következő évi növény termesztéstechnológiáját segítheti. A hozamtérkép ismeretében a táblán belüli műtrágya-használatot lehet differenciálni. A Somogy megyei dombvidéki talajtani adottságok esetében a talajművelési gyakorlatot lehet átgondolni.
Az ágazat előtt nagy jövő áll. Farkas László elmondta, az idén már a második alkalommal rendezték meg a Prega konferenciát Budapesten, ahol az Agrárkamara, s a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is megerősítette a precíziós gazdálkodásba vetett hitét.
– Jó dolognak tartom a precíziós gazdálkodást, de elég nagy befektetést igényel – mondta Lukács Norbert, fiatal csombárdi gazda. – Nekünk ugyan nincs, de robotpilótával minimalizálni lehetne a gázolajfogyasztást. A technológia lehetőségei gyakorlatilag a csillagos égig nyúlnak, mi egyelőre GPS-technológiát alkalmazunk. Az internet is számos előnnyel jár, különböző növényvédőszer-gyártók weboldalán lehet feliratkozni hírlevélre, így például mobiltelefonon sms-ben kaphat hasznos értesítéseket az ember. Az bizonyos, hogy a jövőben mi is szeretnénk fejleszteni az anyagi lehetőségeinkhez mérten.
Kevés a szakember az ágazatban
A magyar agráriumban az informatikai megoldások terjedésének egyik fő problémája az, hogy számos szakember hiányzik a területről. – A Digitális Agrár Stratégia (DAS) készítői szerint a mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 „agrárinformatikus” hiányzik az ágazatból – írta az agrárszektor.hu. A gazdasági szakújság szerint szükség lenne az informatikát és a mezőgazdasági termelést egyaránt ismerő, alkalmazásokat tervező, üzemeltető, felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakemberekre.
