A drónok változatos mezőgazdasági tevékenységeket végeznek. Új-Zélandon juhászkutyák szerepét veszik át, a levegőből figyelik a nyájat, és közben ugatnak is, ha kell. Munkájukat féltő kutyák már meg is barátkoztak velük, állat és gép együttműködik.
Pesszimistább előrejelzések szerint a robotizáció és az automatizáció tömegek munkahely-vesztéséhez vezethet. A valóság persze nem ennyire fekete-fehér, mert az új technológiák, technológiai váltások nemcsak megszüntetnek, hanem értelemszerűen teremtenek is állásokat.
Egy friss hír alapján azonban már nemcsak emberek, hanem állatok is veszélyeztetettek, mert az ő munkájukat is átvehetik a gépek…
Ezúttal a Homo sapiens legjobb barátja, a kutya a technológiaváltás áldozata.
Új-Zélandon több mint egy évszázada nagyon intelligens kutyák terelik és figyelik a szabadban legelő állatcsordákat, teheneket, juhokat stb. A négylábú juhászok gyönyörű képzavarral élve, mostanában komoly vetélytárssal, drónokkal néznek farkasszemet.
Az ember nélküli légi járművek fejlesztése annyira felgyorsult az utóbbi években, hogy egyes új-zélandi állattenyésztők már őket alkalmazzák juhászkutyák helyett. Ráadásul ezek a drónok élethűen utánozzák a kutyák egyik legjellemzőbb adottságát: ugatnak.
A helyi farmerek a 3500 dolláros DJI Mavic Enterprise gépét használják. A gép hangokat képes rögzíteni és hangosbemondóján visszajátszani, azaz utánozni azt.
„Az elmúlt két évben a farmerek megszerették a dróntechnológiát. Drónok koszos, veszélyes és sokszor dögunalmas feladatok kivitelezésébe segítenek be, sőt, gyakran kvázi önmagukban végzik a munkát” – nyilatkozta Adam Kerr, a déli szigeten lévő Christchurch székhelyű DJI Ferntech szakértője.
Corey Lambeth, Észak-Canterbury illetőségű juh- és szarvasmarha tenyésztő, és egyben juhász szintén pozitívan beszélt: „tehén- és borjúterelés közben megfigyeltem, hogy az öreg tehenek nem mindig fogadnak szót az őket őrző kutyáknak. Drónokkal más a helyzet, velük soha nem tennének ilyesmit.”
A csorda gyorsabban mozog, kevesebb stressz éri őket, mintha juhászkutyák vigyáznának rájuk. De a gépek nemcsak a legeltetésben és a folyamatos megfigyelésben, hanem sok másban is segítőkészek. Felülről nézik a farmokat, a víz- és a táplálék-szintet, miközben minimálisan sem zavarják az állatokat és a gazdaság működését.
Jason Rentoul rendező elmondta a Radio New Zealand-nek, hogy két személy és egy kutyacsoport kétórás terelési munkáját egyetlenegy drón 45 perc alatt elvégzi. Attól is megkíméli a tenyésztőt, hogy feleslegesen járjon-keljen a gazdaságban, s töltsön el így órákat. Fentről mindent lát, amit az ember lentről nem.
Drónok és mezőgazdaság románca nem újkeletű, a technológiát a világon mindenhol használják. Dél-Afrikában (a magasabb terméshozam miatt) növények állapotát monitorozzák, kaliforniai borászok a szőlőt figyelik velük, és így tovább. Mivel relatíve közel repülnek a talajhoz, nagy felbontású képeket készítenek. E képek előállítása jóval olcsóbb, mintha valaki ember által vezetett légi járműről fényképezne.
És talán az új-zélandi juhászkutyák sem vesztik el mind a munkájukat. Egyesek már tanulják, hogyan dolgozzanak együtt drónokkal. A gépeket munkatársként, s nem ellenfélként azonosítják.
Farmerek elmondták, hogy a juhászkutyák egyelőre több ok miatt nélkülözhetetlenek: tovább élnek, mint a drónok, rossz időben is dolgoznak, elemeiket nem kell óránként cserélni.
„Mindig lesz hely a kutyáknak. A drónok és minden más elektronikus eszköz hátulütője, hogy a helyszínre kell vinni és fel kell tölteni őket” – összegez Lambeth.
