Az idei tavasz időjárási szélsőségei komoly nyomot hagynak az európai növénytermesztésben. A száraz periódusok, az átlagot meghaladó hőmérsékletek és a helyenként jelentkező késő tavaszi fagyok együttesen alakítják a kontinens terméskilátásait.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) legfrissebb MARS-jelentése szerint több térségben már most érzékelhető a talajnedvesség drasztikus csökkenése, ami különösen a fejlődés kritikus szakaszában lévő kultúrákat veszélyezteti.
Kiszáradó talajok Európa több régiójában
A jelentés alapján Közép-, Kelet- és Észak-Európa jelentős részén az áprilisi csapadékmennyiség elmaradt a sokéves átlagtól. Emiatt több országban lassult a biomassza-felhalmozódás, ami az állományok fejlődési ütemében is megmutatkozik. Különösen ott vált aggasztóvá a helyzet, ahol a talajnedvesség-hiány már kora tavasszal kialakult, és azóta sem tudott érdemben regenerálódni.
Nyugat-Franciaországban a tartósan meleg és száraz időjárás fokozatosan kimerítette a talaj vízkészletét, ugyanakkor a májusi csapadék átmenetileg javított a helyzeten. Az esőknek köszönhetően a kultúrák fejlődése új lendületet kapott, de hosszabb távon további csapadékra lesz szükség.
Észak- és Közép-Olaszországban a magas hőmérséklet és az alacsony csapadék együttesen idézett elő komoly felső talajrétegi kiszáradást. Az északi régiókban emiatt már a szokásosnál korábban meg kellett kezdeni az öntözést, hogy biztosítható legyen a nyári növények csírázása és kezdeti fejlődése.
Lengyelországban és Svédországban is fokozódik az aszályveszély
Kelet-Lengyelország és Dél-Svédország mezőgazdasági területein a hosszan tartó száraz időjárás jelentősen csökkentette a talajnedvesség-tartalékokat. A jelenlegi állapot különösen azért kockázatos, mert az őszi vetésű növények hamarosan a generatív fejlődési szakaszba lépnek, amikor a vízellátás meghatározó szerepet játszik a termésképzésben.
Ukrajna nyugati részén szintén kedvezőtlen a helyzet. Az elmúlt hónapokban folyamatosan az átlag alatt maradt a csapadék mennyisége, ami tovább rontotta a talajnedvességi viszonyokat. A térségben emiatt a terméskilátások is bizonytalanabbá váltak.
A repcét a tavaszi fagyok is megtépázták
Nemcsak az aszály, hanem a hideg is károkat okozott több európai országban. Április végén és május elején Közép- és Kelet-Európa egyes területein a minimumhőmérséklet helyenként mínusz 5 Celsius-fok alá csökkent. A lehűlés különösen érzékeny fejlődési fázisban érte a repceállományokat.
A virágzás idején bekövetkező fagyok csökkentették a virágok számát és termékenységét, ami több térségben lefelé módosította a repce termésbecsléseit. Bizonyos állományok még regenerálódhatnak, de a hozamok több országban várhatóan elmaradnak az ötéves átlagtól.
Egyelőre nincs általános terméskatasztrófa
A jelenlegi nehézségek ellenére az európai terméskilátások összességében még mindig kedvezőnek számítanak. Az őszi vetések állapota sok térségben stabil, és a közelmúlt csapadékosabb periódusai helyenként enyhítették a vízhiányt. Ugyanakkor a következő hetek időjárása döntő lehet abban, hogy a mostani stresszhatások végül milyen mértékben jelennek meg a terméseredményekben.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
