Exkluzív szakértői beszélgetést tartott a Mathias Corvinus Collegium és a Klímapolitikai Intézet az éghajlatváltozás magyar mezőgazdaságra, szőlőtermesztésre és borkultúrára gyakorolt hatásáról. A Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté által vezetett fórumon a meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, és ennek jelei az agráriumban, illetve a borászati ágazatban is egyértelműen láthatók, a szakma azonban készül a kihívásokra.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a rendezvényen kifejtette: az átlaghőmérséklet jól kimutathatóan emelkedik a Földön, 2050-ig hazánkban is további 1,5-2 Celsius fokos növekedéssel számolhatunk a legvalószínűbb klímamodellek alapján.
Európa mediterrán térségében egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdasági termelés optimális feltételeinek biztosítása, a kontinens északi felében viszont egyre nagyobb területeket vonnak művelés alá. Ukrajnában vagy Oroszországban is óriási területek mezőgazdasági hasznosítására van még lehetőség, ezek a folyamatok az európai agrárpiaci erőviszonyokat is átrajzolhatják.
Ami Magyarországot illeti, az éghajlatváltozás miatt egyes növények termesztése nehezebbé válik, míg más növényeknél, a vegetációs időszak kitolódásával, megfelelő feltételek mellett többlettermés betakarítására van lehetőség. Az erdeinken a klímaváltozás hatása már most látszik, elég a lucfenyő populációjának pusztulására gondolni. Az agrárium jövőjére nézve kiemelt fontosságú a klimatikus viszonyok változásához alkalmazkodó termelésszerkezet. Vizsgálni kell, hogy az élelmiszerellátás terén mely növénykultúrákra támaszkodhat jobban és melyekre kevésbé Magyarország.
Az államtitkár hozzátette: a változó éghajlati viszonyok között a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez kulcs többek között az öntözéses gazdálkodás, az egészséges talaj biztosítása, a technológiai fejlesztések és a precíziós gazdálkodás. Az államtitkár azt is elmondta: a 2050-ig szóló EU-s klímasemlegességi célok elérése érinti a magyar mezőgazdaságot is, napirenden van a többek között az állattartásból származó üvegházhatású gázok közül az ammónia kibocsátásának mérséklése.
Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Ondré Péter szerint az Európai Unióban a mezőgazdaság 10 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, azt azonban kevesen veszik figyelembe, hogy az agrárium, például az erdősítéssel, a felmelegedést okozó széndioxid megkötésében is szerepet tud játszani, így klímavédelmi célokat szolgál.
Arra a felvetésre, hogy az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre többen foglalkoznak füge, gránátalma, kivi vagy éppen datolya termesztésével Magyarországon, úgy reagált, minden lehetőségre nyitottnak kell maradni, a magyar agrárkultúrát, a hazai felsőoktatási- és kutatóintézetekben felgyülemlett évszázados tudást, a népi tapasztalatokat alapul véve azonban akkor jár helyes úton az ország, ha a hagyományos és már bevált növényfajták termesztésére épít. Ha hoz is lehetőségeket magával a felmelegedés, az éghajlatváltozás Ondré Péter álláspontja szerint összességében negatívan befolyásolja az ország mezőgazdaságát és a hazai borágazatot.
A felmelegedés miatt a borok eltarthatóságát is segítő savtartalom csökken, az alkoholtartalmat növelő cukorfok viszont növekszik, ez utóbbi trend szembemegy a könnyedebb borokat kereső, változó közízléssel. A magyar borászatban a megoldást az ellenállóságot, a terméshozamot és a karakterességet egyaránt biztosítani képes klónszelekció és fajtanemesítés jelentheti.
Magyarországon ma több mint száz szőlőfajta van jegyzékbe véve, ezek közül érdemes lenne kiválasztani azokat a borvidékre jellemző fajtákat, amelyek az éghajlati változásokkal is meg tudnak küzdeni, ugyanakkor megfelelő bormarketinggel támogatva a magyar bor karakterét, értékét is képesek közvetíteni a világpiacon.
Ifjabb Szepsy István, borász – ezzel egyetértésben – kifejtette, a tokaji borvidéken ma mintegy 5 ezer hektáron, Magyarországon összességében mintegy 60 ezer hektáron művelnek szőlőt. Összevetésképpen a bordeaux-i borvidék 130 ezer hektárt tesz ki, Kínában pedig 2025-ig 1 millió hektár szőlő telepítésével számolnak. Ebből is látszik, hogy a magyar bornak nem a mennyiségi, hanem az egyediségre építő, minőségi piacon kell versenyeznie.
A klímaváltozás miatt Tokaj-Hegyalján is többen gondolkodnak a telepíthető fajták körének bővítésén, a legfontosabb mégis az őshonos szőlők, például a borvidék több mint 60 százalékát kitévő, többszáz éve velünk lévő Furmint klónszelekciója, megerősítése, változó klímához igazítása. Szepsy szerint a felismerés évtizedén már túl vagyunk, az éghajlatváltozás több szempontból is tetten érhető a tokaji borvidéken.
A savtartalom csökkenése Hegyalján is érzékelhető, ami például a szüret időpontjának megválasztására is befolyással van. Az édesborok előállítása világszinten csökken, az aszúsodáshoz szükséges mikroklíma feltételei, például a páratartalom ingadozásának köszönhetően, Tokajban is olykor nehezebben jönnek létre, a szárazborok ugyanakkor könnyedebbé, gyümölcsösebbé váltak, ami összhangban van a kereslet változásával – tette hozzá a neves borász
