A Balaton történetében előfordult a mostaninál jóval alacsonyabb vízállás is, ám tény, hogy külső vízpótlás nélkül hamarosan újra kritikus helyzetbe kerülhet a tó.
Sorozatban alakul ki a hőkupolának nevezett időjárási jelenség idén Magyarországon, egymást érik a hőmérsékleti rekordok, miközben elképesztő a csapadékhiány. Az Alföld szívében, a Debreceni Egyetem agrárkarának látóképi tangazdaságában például már márciusban úgy kalkuláltak, hogy az 1991-től 2025-ig tartó három és fél évtizedes időszakban 549 mm vízhiány gyűlt össze, vagyis egy teljes év csapadéka hiányzott. Az azóta eltelt hónapok pedig csak súlyosbítottak a helyzeten, augusztus eleji mérések szerint a talajszárazság kritikus szintet ért el, 200 centiméter mélységben 200–250 milliméter csapadék hiányzott.
A helyzet szerte az országban elkeserítő, elég csak megnézni a legnagyobb tavaink és folyóink aktuális vízállásait. A Balatonon 53 centimétert mértek augusztus első dekádjában, a Velencei-tó több vízfelületre szakadt, a Dunán és a Tiszán pedig kisebb-nagyobb zátonyok alakultak ki, és egyelőre nem nagyon látszik, mikor érkezik bőségesebb mennyiségű eső. A kutatók számára a jelenlegi helyzet rendkívüli vizsgálatok elvégzésére teremt lehetőséget, és így figyeltek fel egy érdekes dologra a „magyar tengerrel” kapcsolatban is.
Megtalálták a Balatonban 11 ezer év aszályainak nyomait – adta hírül a HVG, márpedig ez a „klímaarchívum” számtalan információval szolgál a tó legszélsőségesebb száraz időszakairól, de a jelenlegi aszályról is, sőt sok-sok tanulság vonható le belőlük a jövőre nézve. Meglepő lehet például, hogy a mostani helyzet nem egyetlen száraz nyár következménye, ugyanis a Balaton vízgyűjtőjén 2021 és 2026 áprilisa között csaknem 500 milliméter halmozott csapadékhiány alakult ki. Bár a legutóbbi télen rengeteg hó esett, a téli feltöltődési időszak csapadéka így is 26 százalékkal maradt el az átlagtól.
7-8 ezer éve volt a mélypont
Magyar szakemberek megvizsgálták a Szemesi-medencéből kiemelt üledékmagot, és az alapján meg tudták állapítani, hogyan változott a tó környezete az elmúlt évezredek során. Két olyan időszakot azonosítottak, amikor a párolgás erős volt, a vízszint pedig tartósan alacsony: körülbelül 8050 és 7350, illetve 5450 és 4500 évvel ezelőtt. A két időszak közül az első volt a legszárazabb az elmúlt 11 ezer évben – olvasható a hírportálon.
Akkoriban a környéken a szárazságtűrő, sztyeppei növényzet is elterjedt, és a vizsgált mag helyén a vízmélység mindössze körülbelül 2,5–3,5 méter lehetett. Összehasonlításképpen: 2017-ben 4,2 méter, vagyis hiába elkeserítő a jelenlegi helyzet, a Balaton történetében azért adódtak ennél kritikusabb időszakok is. A szakemberek rövid távon nem tudják pontosan megjósolni, hogy a tó ismét elérheti-e a hajdani sekély szintet, az viszont biztos, hogy külső vízpótlás nélkül a század folyamán egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások.
A rendkívüli hőségben naponta akár egy centimétert is párologhat a Balaton:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
